A közgyűlés még 1994-ben döntött arról, hogy csatlakozik az ECAD elnevezésű városközi együttműködéshez. A közgyűlés előtt lévő előterjesztésben utaltak arra, hogy ez a döntés "rendkívül progresszív volt", és felidézték: az ECAD svéd vezetéssel elsősorban volt szocialista országokat, illetve azok utódállamait tömöríti, továbbá tagja Törökország és Albánia is.

A közgyűlés most arról döntött, hogy Budapest kilép a szervezetből. Az előterjesztés szerint ugyanis a 2000-es és a 2009. évi Nemzeti Drogstratégia "más prioritásokra fókuszál, mint az ECAD"; "a multidiszciplináris modellt követi, mely a problémát a társadalmi összefüggések - család, közösség, szocializáció, normák, értékek - felől közelíti meg".     Emellett - szól az indoklás - az ECAD tagdíja abszolút értelemben és a jelenlegi gazdasági helyzetre tekintettel is "rendkívül magas", 2010-re 10 ezer euró, vagyis több annál, mint amivel a főváros éves szinten támogat egy civil szervezetet.

A kilépésről szóló előterjesztést jegyző Szolnoki Andrea, az egészségügyi és szociális bizottság elnöke közlése szerint a főváros úgy látja: az ECAD közötti partnerség "formális", ráadásul a konferenciák és a műhelymunkára épülő tapasztalatcserék költségtérítéses programok, amelyeken az önkormányzat, illetve a civil szervezetek nem vehettek részt, "így hasznosítható tudással a partnerség eredményeként a főváros szakemberei nem gazdagodhattak".

Egyben felkérte a közgyűlés Demszky Gábor főpolgármestert, hogy vizsgálja meg Budapest csatlakozásának lehetőségét egy olyan nemzetközi szervezethez, melynek alapelvei összhangban állnak a Nemzeti Drogstratégiával. A tagdíjból megmaradó pénzt drogmegelőzéssel foglalkozó szervezetek támogatására fordítják.