Kinevezési stop

„Korrupcióban fuldoklik ma az ország” – szögezte le újévi beszédében a köztársasági elnök, két nappal azután, hogy megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek a korrupcióellenes törvénycsomag egy részét. Nem mintha nem értene egyet a hivatalos nevén Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatalról szóló jogszabály alapvető céljaival. A házelnöknek írt levelében Sólyom László meg is jegyezte, hogy az általa életre hívott Bölcsek Tanácsa hamarosan nyilvánossá váló jelentése is „részben hasonló” terveket és célokat fogalmaz meg mint e csomag.

HVG

Az időnként az alkotmányos hatásköre kiterjesztő értelmezésével vádolt köztársasági elnöknek az a fő kifogása, hogy a végrehajtó hatalom részeként működő hivatal élére kiszemelt személy kinevezésére-felmentésére az államfő és a kormányfő közösen tehetne javaslatot. Ezek a hatáskörök „idegenek a köztársasági elnöki intézménynek az alkotmány rendszerében elfoglalt helyétől” – szól az államfői ellenvetés. Pedig a megoldás nem példa nélküli, az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) elnökét is így nevezik ki. Noha Sólyom is élt már utóbbi jogával, most mégis úgy véli, „mindenképpen helytelen lenne”, ha ez a „szűk terjedelmében sem aggálytalan jelölési jog gyakorlattá válna”, sőt kiterjesztenék a felmentésre is.

A kormány a kinevezési tandemmel láthatóan a januárban indítani tervezett új hivatal súlyát próbálta növelni úgy, hogy vezetőjének legitimitását erősíti. Noha az elnöki ellenérvek alkotmányjogiak, aligha alaptalan a feltételezés, hogy az újévi beszédében „új hangvételű kormányzást” követelő Sólyom ennyi támogatást sem kívánt adni a végnapjait élő Bajnai-kabinetnek.