"A választóknak durván a fele nem akar elmenni választani, ami a 2006-os és 2002-es választáshoz képest lényegesen alacsonyabb szint; akkor a hasonló időszakban közel egynegyedével volt erősebb a választók részvételi szándéka" - fogalmazott Levendel Ádám a szekszárdi Útkereső Klubjában tartott előadása előtt. A közvélemény-kutató szerint a választási előrejelzés leggyengébb pontja az, hogy a megkérdezettek valóban leadják-e a szavazatukat. A 2009. júniusi európai parlamenti választás előtt húsz százalékkal többen jelezték részvételüket, mint ahányan elmentek szavazni - mondta a szakember, megjegyezve, a 2010-es áprilisi választást az 1990-eshez és az 1994-eshez hasonlónak tekinti, amikor már korábban eldőlt, hogy kormányváltás lesz. "Ez egy valószínűség" - tette hozzá Levendel Ádám. 

A közvélemény-kutatások megbízhatóságával kapcsolatban kifejtette: a mérési hibák száma az elmúlt ötven évben a nemzetközi kutatásokban nőtt, ami a hagyományos pártválasztó magatartás visszaszorulásával magyarázható. "Ma Magyarországon és Európa legtöbb országában nagy távolságban vannak a pártok az emberektől, inkább választási pártként működnek. Nem csak a választói magatartás ingadozik, hanem a pártok programja is" - mondta.

Levendel Ádám hozzátette, hogy ez "irányfüggetlen". A pártok - mint egy álarcosbálban - szerepet cserélnek, az egyik választásnál az egyik, a másiknál egy másik párt áll elő a nyugdíjasok védelmével; a választó megmarad a tartalomnál, de ellentétes pártokra szavaz. Arra a hírre reagálva, miszerint a Duna Televízió a választások estéjén nem közöl exit-poll eredményeket, hanem pre-election survey (választásnapi kutatás) eredményeket tesz közzé, megjegyezte: az exit-poll visszaszorulása annak eredménye, hogy nagyon drága és a felmérés után viszonylag gyorsan van választási eredmény. A több százezer ember megkérdezésével végzett exit-poll nem adott jobb eredményeket, mint egy szokásos mintavételes technikával készülő felmérés - jelentette ki az Ipsos Zrt. elnöke.