Az afgán fiú kisgyerekként menekült el Afganisztánból a háború borzalmai elől. 2007-ben Görögországba került, ahol évekig embertelen viszonyok között, hajléktalanként élt. A Helsinki Bizottság sajtóközleményében azt írja: a görög hatóságok többször is rendkívül rossz körülmények között fogva tartották a fiút, a rendőrök többször bántalmazták. Megfelelő gondoskodás és egészségügyi ellátás hiányában utcagyerekként az életét is veszélyeztető, súlyos betegséget kapott. Több európai országot megjárva végül 2009 végén, legyengült állapotban jutott el Magyarországra, s itt menekültstátuszt kért. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) az európai uniós menekültügyi szabályrendszer ún. dublini eljárásának alkalmazásával idén januárban arról döntött, hogy a fiút vissza kell küldeni Görögországba, mivel ott lépett be az Unió területére, a görög hatóságoknak kell döntenie menedékjogi kérelméről.

Az afgán fiú átadásának elrendelése előtt a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal azonban azt nem vizsgálta meg érdemben – hívja fel a figyelmet a Helsinki Bizottság - hogy görögországi lakhatása és orvosi kezelése biztosított-e. Mindez ellentmond a BÁH 2008 áprilisában – a Helsinki Bizottság megkeresésére – adott tájékoztatásával, amely szerint az uniós jogszabályok alkalmazása, így az ún. dublini eljárás során is körültekintően, az emberi jogok tiszteletben tartásával jár el.

Az átadás megakadályozása érdekében a Helsinki Bizottság az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, és azzal érvelt, hogy a BÁH döntésének végrehajtása esetén fennáll a reális veszélye annak, hogy az afgán fiú embertelen, megalázó bánásmódnak lesz kitéve Görögországban, hiszen a kezelést és gondoskodást igénylő fiú visszaküldése visszafordíthatatlan következményekkel járt volna.

A strasbourgi bíróság 2010. február 26-án ún. ideiglenes intézkedésében arra kötelezte a magyar államot, hogy függessze fel az afgán kiskorú menedékkérő visszaküldését, amíg a Bíróság az ügyet megvizsgálja. 

Ugyan a strasbourgi bíróságnak ez volt az első ilyen döntése magyarországi menekültügyben, más országok esetén volt már erre példa. Az elmúlt években többször döntöttek arról uniós tagállami bíróságok is (köztük a Fővárosi Bíróság), hogy a menedékkérők – különösen nők, gyermekek, betegek – visszaküldése Görögországba a menekültügyi rendszer hiányosságai és a rettenetes körülmények miatt embertelen és megalázó bánásmód veszélyével jár, és ezért nemzeti és nemzetközi emberi jogi előírásokat sért. A magyar BÁH gyakorlatával ellentétben jelenleg számos EU-tagállam nem küldi vissza a legkiszolgáltatottabb menedékkérőket Görögországba.

A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal március 3-án arról tájékoztatta a Helsinki Bizottságot, hogy eltekint az afgán fiú visszaküldésétől és a menedékkérelmet érdemi eljárás során vizsgálja.