Az NRC Piackutató immáron négy esztendeje méri az internetes társadalom véleményét közéletünk állapotáról és a közeljövőt illető várakozásairól. Az index 2005 őszén még 40 pont feletti (és a választások környékén az 50 pontot is megközelítő) értéket vett fel, 2006 júniusában, a megszorító intézkedések bejelentése után azonban egyetlen hónap alatt zuhant 40-ről 27 pontra. Aztán sokáig egy szűk intervallumban mozgott, de tavasszal már csak 17 ponton állt – ennél is volt azonban lejjebb: a gazdasági válság, súlyosbítva a miniszterelnök lemondásával és a jelöltkeresés körüli hercehurcával 10 pontos történelmi mélységbe repítette a NetHangulat indexet. A kormányfőcsere jó hatással volt a netpolgárok közhangulatára: április végére 8 pontos emelkedés után az index 18 ponton állt meg, júliusban már 23, novemberben pedig 24 pontot mértünk.

A korábbi évektől eltérően ezúttal az év végére újból jelentősebb mértékben csökkent az index értéke, azóta azonban januárban és februárban is egy-egy ponttal emelkedett, így legutóbb 23 ponton állt. Kérdés, a mostani választások idején is lesz-e a 2006-oshoz hasonlóan látványos emelkedés az index értékében, és ha igen, az új kormány első intézkedései ezúttal is lerombolják-e majd a hirtelen jött hangulatjavulást. Mindenesetre az egyes mutatók elemzése azt vetíti előre, hogy tavasszal rég látott magasságokba szökhet az index – igaz, a 2006-os szint elérése valószínűtlennek tűnik.

A hvg.hu NetHangulat Index alakulását meghatározó alapkérdés a korábbi hónapokkal megegyező módon januárban is a következő volt: Általában milyennek látja Ön a magyarországi helyzetet? Inkább jól vagy inkább rosszul alakulnak a dolgok?

A NetHangulat index ötvenes értéke tekinthető középpontnak. A középpontnál alacsonyabb értékek pesszimista, az ennél magasabb értékek optimista hangulatot jelentenek. A középponttól való távolság a pesszimizmus vagy az optimizmus mértékét határozza meg. Eszerint az internetezőket az elmúlt tizenkét hónap mindegyikében borúlátó hangulat jellemezte. A tavaly márciusi mélypont idején a hazai netpolgárok mindössze 2 százaléka gondolta úgy, hogy jó irányba mennek a dolgok – ez az arány most, majdnem egy évvel később lényegesen magasabb: 14 százalék; az internetezők 83 százaléka viszont továbbra is pesszimista.

Az index értéke ezúttal csak a férfiak körében nőtt, így ők továbbra is lényegesen optimistábbak (26 pont), mint a nők (19 pont). Az életkor előrehaladtával szintén nő az index értéke: a 30 év alattiak körében 19, míg az 50 feletti netpolgárok körében 33 pont.

A válaszadók a kutatás során nem csak általánosságban, hanem egyes tényezők szerint lebontva is értékelték az ország jelenlegi és jövőbeli helyzetét. A megkérdezettek az iskolai osztályzatoknak megfelelően ötös skálán külön értékelték a demokrácia működését, a gazdasági helyzetet, az egészségügyi ellátást, a közlekedést, a szociális ellátást és az ország nemzetközi megítélését. Az ország helyzetét kifejező mérőszámok a NetHangulat indexhez hasonlóan egytől százig vehetnek fel értékeket. Középpontnak az 50 tekinthető – az ennél alacsonyabb értékek negatív, a magasabbak pozitív előjelű helyzetértékelést vagy várakozást mutatnak.

A főindexszel ellentétben az ország helyzetére vonatkozó mutató értéke egy ponttal csökkent az elmúlt egy hónapban, és február végén 25 ponton állt. Ha azonban végigtekintünk az elmúlt hónapokon, azt láthatjuk, hogy a Bajnai-kormány hivatalba lépése óta a netpolgárok gyakorlatilag azonosnak látják az ország helyzetét: az index 24-26 pont között ingadozik. Nem úgy, mint az egy évvel későbbi helyzetre vonatkozó mutatóé, amely májustól az év végéig 3-4 ponttal meghaladta az ország aktuális helyzetére vonatkozó index értékét. Egyértelmű, hogy ezt a pozitív változást az idei választások eredményeihez kötik az internetezők. És hogy a változásokba vetett bizalmuk még mindig erős, sőt fokozódott is, jelzi, hogy januárban a várakozások indexe már 5, februárban pedig már 6 ponttal múlta felül az aktuális indexet.

Az internetezők egyébként továbbra is a gazdasági helyzetet (5-ös skálán 1,64) ítélték a legrosszabbnak, ezt az egészségügyi ellátás (1,95) követi, de a netpolgárok a többi vizsgált terület állapotát is épphogy elégségesnek érzik – a legmagasabb átlagpontszámot, 2,19-ot, a közlekedés kapta.

Az internetezők pozitív várakozásai természetesen az összes területre vonatkoznak, leginkább azonban a gazdasági helyzetben valószínűsítenek jelentős javulást.

A kutatás során az internetezőket arra is megkértük, hogy ötös skálán értékeljék saját jelenlegi és jövőbeli helyzetüket: az anyagi helyzet, a munka (tanulás) és az emberi kapcsolatok tekintetében. Az egyéni helyzetet kifejező mérőszámok a korábbiakhoz hasonlóan egytől százig vehetnek fel értékeket. Középpontnak az 50-es érték tekinthető, amelynél alacsonyabb értékek negatív, a magasabbak pozitív előjelű helyzetértékelést vagy várakozást mutatnak. Az internetezők a vizsgált dimenziók közül emberi kapcsolataikat értékelik a legjobbnak és anyagi helyzetüket a legrosszabbnak. Ez a sorrend a felméréssorozat kezdete óta nem változott.

Bár az egyéni helyzetet mutató index évekig egy viszonylag szűk tartományban mozgott (és mindvégig sokkal magasabb értéket vett fel az ország helyzetére vonatkozó indexnél), februárban drámai – 6 pontos – zuhanásról kellett beszámolnunk. A nyári hónapokban ez az index is emelkedett, ám azóta nem változott jelentősen – és bár a február végi 47 pont az elmúlt egy év legmagasabb értéke, valójában nem különbözik szignifikánsan a 2009 második felében mért adatoktól.

A személyes helyzetre vonatkozó várakozásokról ugyanaz mondható el, ami az ország helyzetével kapcsolatos indexeknél leírtunk. Az index 53-as értéke 6 ponttal haladja meg az aktuális mutató értékét, a netpolgárok tehát úgy érzik, a 2010-es választások saját életükben is pozitív tendenciákat indítanak el: anyagi helyzetükben és munkájukban egyaránt számottevő javulásra számítanak

Február végére egyik vizsgált intézmény bizalmi indexe sem változott a hibahatárt meghaladó mértékben. Ennek következtében a szervezetek sorrendje sem változott: a lista élén továbbra is az Alkotmánybíróság, illetve a nemzetközi szervezetek állnak, míg a kormány, a parlament és a politikai pártok a sereghajtók. Utóbbiak megítélésén tehát a választási kampány sem segített eddig – az internetezők ugyanúgy hiteltelennek tartják őket, mint korábban.

A felmérést az NRC 2010. február 26-28. között végezte 1000 internet-használó online megkérdezésével. Az adatbázist az TNS-NRC InterBus kutatásának offline adataival súlyoztuk, így az a legfontosabb demográfiai ismérvek tekintetében reprezentatív a legalább hetente internetező 18-69 éves magyar lakosságra nézve.