Magyarázatként elmondta: az Alkotmánybíróság 2000-ben a nemzeti jelképek megsértése és az önkényuralmi jelképek használata kapcsán hozott határozataival kivételesen lehetővé tette, hogy szűken meghatározott, szimbolikus ügyekben, a politikai szükségességre hivatkozva, bizonyos vélemények kinyilvánítását akkor is bűncselekménynek nyilvánítsa a törvényhozó, ha az nem uszít gyűlöletre. Az ilyen büntető jogszabályokra tehát nem az az alkotmányossági mérce vonatkozik, mint a véleményszabadság korlátozására általában - emelte ki.Kumin Ferenc hozzátette: Sólyom László szerint ugyanakkor nem volt helyes, hogy ezt a törvényt az Országgyűlés a választási kampányban hozta meg. Az államfő szerint a kampány ideje nem alkalmas ilyen súlyú kérdések higgadt megvitatására - jelentette ki.Az Országgyűlés február 22-én, cikluszáró tavaszi ülésszakának utolsó napján fogadta el a büntető törvénykönyv (Btk.) módosítását a holokauszt büntethetővé tételéről. A szocialisták által kezdeményezett név szerint zárószavazáson 197 igen, egy nem szavazat és 142 tartózkodás mellett kapott többséget az előterjesztés.A törvény - amelyet Mesterházy Attila, az MSZP miniszterelnök-jelöltje nyújtott be - három évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti azt, aki nagy nyilvánosság előtt tagadja a holokauszt tényét, illetve kétségbe vonja, vagy jelentéktelen színben tünteti fel azt.Mesterházy Attila a holokauszt nemzetközi emléknapján, január 27-én jelentette be kezdeményezését, amit azzal indokolt, hogy ma Magyarországon a mindennapokban ismételten tapasztalható az antiszemitizmus, a szélsőséges újfasiszta eszmék terjedése.A végül elfogadott előterjesztést a fideszes Répássy Róbert úgy változtatta volna meg, hogy a nemzeti szocialista és a kommunista rendszerek emberiség elleni bűneinek nyilvános tagadását egyaránt büntesse a jogszabály, módosítási javaslata azonban nem kapta meg a kellő arányú támogatást a Házban. Az ellenzéki párt korábban alkotmányos aggályokat is megfogalmazott a jogszabállyal kapcsolatban.A törvény a kihirdetését követő harmincadik napon lép hatályba.
Sólyom aláírta a holokauszttagadást büntető törvényt
Sólyom László köztársasági elnök aláírta a holokauszttagadást büntető Btk.-módosítást szerdán, mert véleménye szerint a jogszabály nem alkotmányellenes - közölte Kumin Ferenc, a Köztársasági Elnöki Hivatal főosztályvezetője szerdán.
Orbán Balázs legnagyobb stratégiai tévedése
Kiderült, miért nem tartóztatták le a Volánbusz-ügy harmadik gyanúsítottját
A kormány száműzi a sportszervezetek éléről a politikusokat – a jövőben Szijjártó, Kubatov és Deutsch sem lehet majd elnök
Kubatov szerelmét a Fradival „holmi jogszabály” nem tépheti szét, Deutsch szerint az MTK vezetőit nem Magyar Péter választja
Havasi reagált Kubatovék kizárására a sportvezetésből: „Teljesen mindegy, hogy Magyar Péter mit jelent be, összevissza beszél”
Letartóztatásban marad Fásy Ádám felesége
Nem csak az állami pénz tűnt el, a magánhirdetők is látványosan hátat fordítottak a Fidesz-médiának
Orbán Kötcsén megfejtette: Azért vesztették el a választást, mert nem sikerült megoldaniuk egy politikai feladványt
Nyílt pályázatot hirdettek tíz kormánymegbízotti tisztség betöltésére
28 ember ajánlotta fel az adó 1 százalékát Orbán és Mészáros focicsapatának
Kapitány István: Mindent meg fogunk oldani orosz gáz nélkül
Vitézy: Lázár „őszinte híve” elköszönéssel írt Orbánnak leveleket
Marabu Féknyúz: Dízel
Kamatostul visszafizette az afrikai útépítésre kapott támogatást Szíjj László másik cége
A Zambia és Kongó közötti útépítést az MFB Bank és az Eximbank is megfinanszírozta.
Két év alatt 184 millió eurónyi kártérítést fizetett a Wizz Air az utasoknak
Nestlé, Auchan: újabb nyugati cégeket nyúl le Putyin
Az orosz elnök barátai már dörzsölhetik is a tenyerüket.