A Kézbesítők Szakszervezete 2009. december 22-23-án sztrájkolt, követelve, hogy a posta székházának eladásából származó bevételből személyenként 100 ezer forint juttatást kapjanak a dolgozók. Tusz Ferenc elmondta: csodálkoznak az ítéleten, továbbra is jogszerűnek tartják a munkabeszüntetésüket. Az ügyet tovább viszik jogi úton, először Magyarországon, és ha kell az Európai Bírósághoz fordulnak az igazukért.

Tomecskó Tamás a másodfokon eljáró Fővárosi Bíróság jogerős végzéséből idézve elmondta: az első fokon eljáró bíróság helyesen állapította meg a tényállásokat, megfelelő következtetéseket vont le, és érdemben helytálló döntést hozott. A Magyar Posta a sztrájk megkezdésének első napján fordult a Fővárosi Munkaügyi Bírósághoz, kérve, hogy állapítsa meg a kézbesítők sztrájkjának jogellenességét. A munkaügyi bíróság a 2009. december 28-án hozott első fokú ítéletében kimondta, hogy a sztrájk jogellenes, ezt az ítéletet a Kézbesítők Szakszervezete megfellebbezte a másodfokon eljáró Fővárosi Bíróságon.

Tomecskó Tamás rámutatott arra, hogy a másodfokon született jogerős végzés azt is tartalmazza, a sztrájkjog nem sérthet más alkotmányos jogot, így a tulajdonhoz valót sem. A munkavállalók nem jogosultak arra, hogy a bevételek felhasználásáról rendelkezzenek. A Magyar Posta az első fokon született végzés után 2010. január 7-én rendkívüli felmondással 29 sztrájkot szervező dolgot elküldött, és további 120 munkavállalót írásbeli figyelmeztetésben részesítette.

Tusz Ferenc szerint a bírósági ítéletektől függetlenül a posta vezetése törvénytelenül rúgott ki 29 dolgozót, szakszervezeti tevékenységért egy európai demokráciában senkit sem érhet joghátrány. Megjegyezte, hogy a bíróság a Magyar Postát többször is elmarasztalta különböző ügyekben, akkor nem siettek a nyilvánosság előtt magyarázatot adni a sorozatos törvénytelen lépésekre. Hozzátette: jogállamban megengedhetetlen, hogy a sztrájkban való részvételért tisztségviselőket elbocsássanak, Európában ez példa nélküli cselekedet - mondta Tusz Ferenc.