Az NRC Piackutató immáron négy esztendeje méri az internetes társadalom véleményét közéletünk állapotáról és a közeljövőt illető várakozásairól. Az index 2005 őszén még 40 pont feletti (és a választások környékén az 50 pontot is megközelítő) értéket vett fel, 2006 júniusában, a megszorító intézkedések bejelentése után azonban egyetlen hónap alatt zuhant 40-ről 27 pontra. Aztán sokáig egy szűk intervallumban mozgott, de tavasszal már csak 17 ponton állt – ennél is volt azonban lejjebb: a gazdasági válság, súlyosbítva a miniszterelnök lemondásával és a jelöltkeresés körüli hercehurcával 10 pontos történelmi mélységbe repítette a NetHangulat indexet. A kormányfőcsere jó hatással volt a netpolgárok közhangulatára: április végére 8 pontos emelkedés után az index 18 ponton állt meg, júliusban pedig már 23, novemberben pedig – 24 pontot mértünk.

Most, a választások első fordulója előtt két héttel is 23 ponton állt az index, vagyis az elmúlt egy hónapban nem történt változás az internetezők hangulatában. Kérdés, a 2010-es választások idején is lesz-e a 2006-oshoz hasonlóan látványos emelkedés az index értékében, és ha igen, az új kormány első intézkedései ezúttal is lerombolják-e majd a hirtelen jött hangulatjavulást.

Mindenesetre az egyes mutatók elemzése azt vetíti előre, hogy tavasszal rég látott magasságokba szökhet az index – igaz, a 2006-os szint elérése valószínűtlennek tűnik.

A hvg.hu NetHangulat Index alakulását meghatározó alapkérdés a korábbi hónapokkal megegyező módon januárban is a következő volt: Általában milyennek látja Ön a magyarországi helyzetet? Inkább jól vagy inkább rosszul alakulnak a dolgok? A NetHangulat index ötvenes értéke tekinthető középpontnak. A középpontnál alacsonyabb értékek pesszimista, az ennél magasabb értékek optimista hangulatot jelentenek. A középponttól való távolság a pesszimizmus vagy az optimizmus mértékét határozza meg. Eszerint az internetezőket az elmúlt tizenkét hónap mindegyikében borúlátó hangulat jellemezte. A tavaly márciusi mélypont idején a hazai netpolgárok mindössze 2 százaléka gondolta úgy, hogy jó irányba mennek a dolgok – ez az arány most, egy évvel később lényegesen magasabb: 14 százalék; az internetezők 81 százaléka viszont továbbra is pesszimista.

hvg.hu

Az index értéke egy ponttal csökkent a férfiak, és ugyanennyivel nőtt a hölgyek körében, ennek ellenére előbbiek (25 pont) még mindig derűlátóbbak, mint az utóbbiak (20 pont). Az életkor előrehaladtával szintén nő az index értéke: az 50 év alattiak körében 22, míg az 50 feletti netpolgárok körében 30 pont.

A válaszadók a kutatás során nem csak általánosságban, hanem egyes tényezők szerint lebontva is értékelték az ország jelenlegi és jövőbeli helyzetét. A megkérdezettek az iskolai osztályzatoknak megfelelően ötös skálán külön értékelték a demokrácia működését, a gazdasági helyzetet, az egészségügyi ellátást, a közlekedést, a szociális ellátást és az ország nemzetközi megítélését. Az ország helyzetét kifejező mérőszámok a NetHangulat indexhez hasonlóan egytől százig vehetnek fel értékeket. Középpontnak az 50 tekinthető – az ennél alacsonyabb értékek negatív, a magasabbak pozitív előjelű helyzetértékelést vagy várakozást mutatnak.

A főindexszel ellentétben az ország helyzetére vonatkozó mutató értéke egy ponttal nőtt az elmúlt egy hónapban, és március végén 26 ponton állt. Ha azonban végigtekintünk az utóbbi időszakon, azt láthatjuk, hogy a Bajnai-kormány hivatalba lépése óta a netpolgárok gyakorlatilag azonosnak látják az ország helyzetét: az index 24-26 pont között ingadozik. Nem úgy, mint az egy évvel későbbi helyzetre vonatkozó mutatóé, amely májustól az év végéig 3-4 ponttal meghaladta az ország aktuális helyzetére vonatkozó index értékét. Egyértelmű, hogy ezt a pozitív változást az idei választások eredményeihez kötik az internetezők. És hogy a változásokba vetett bizalmuk még mindig erős, sőt fokozódott is, jelzi, hogy januárban a várakozások indexe már 5, februárban 6, márciusban pedig már 7 ponttal múlta felül az aktuális indexet.

Az internetezők egyébként továbbra is a gazdasági helyzetet (5-ös skálán 1,65) ítélik a legrosszabbnak, ezt az egészségügyi ellátás (1,99) követi, de a netpolgárok a többi vizsgált terület állapotát is épphogy elégségesnek érzik – a legmagasabb átlagpontszámot, 2,30-at, a közlekedés kapta.

Az internetezők pozitív várakozásai természetesen az összes területre vonatkoznak, leginkább a gazdasági helyzetben és az egészségügyben valószínűsítenek jelentős javulást, de úgy gondolják, a demokrácia működése és az ország nemzetközi megítélése is érezhetően jobb lesz egy év múlva.

A kutatás során az internetezőket arra is megkértük, hogy ötös skálán értékeljék saját jelenlegi és jövőbeli helyzetüket: az anyagi helyzet, a munka (tanulás) és az emberi kapcsolatok tekintetében. Az egyéni helyzetet kifejező mérőszámok a korábbiakhoz hasonlóan egytől százig vehetnek fel értékeket. Középpontnak az 50-es érték tekinthető, amelynél alacsonyabb értékek negatív, a magasabbak pozitív előjelű helyzetértékelést vagy várakozást mutatnak. Az internetezők a vizsgált dimenziók közül emberi kapcsolataikat értékelik a legjobbnak és anyagi helyzetüket a legrosszabbnak. Ez a sorrend a felméréssorozat kezdete óta nem változott.

Bár az egyéni helyzetet mutató index évekig egy viszonylag szűk tartományban mozgott (és mindvégig sokkal magasabb értéket vett fel az ország helyzetére vonatkozó indexnél), tavaly februárban drámai – 6 pontos – zuhanásról kellett beszámolnunk. A nyári hónapokban ez az index is emelkedett, ám azóta nem változott jelentősen – a márciusi mérés során 45 ponton állt, ami valamivel alacsonyabb, mint az év első két hónapjában tapasztalt érték.

A személyes helyzetre vonatkozó várakozásokról ugyanaz mondható el, amit az ország helyzetével kapcsolatos indexeknél leírtunk. Az index 51-es értéke 6 ponttal haladja meg az aktuális mutató értékét, a netpolgárok tehát úgy érzik, a 2010-es választások saját életükben is pozitív tendenciákat indítanak el: anyagi helyzetükben és munkájukban egyaránt számottevő javulásra számítanak Március végére egyik vizsgált intézmény bizalmi indexe sem változott a hibahatárt meghaladó mértékben. Ennek következtében a szervezetek sorrendje sem módosult: a lista élén továbbra is az Alkotmánybíróság, illetve a nemzetközi szervezetek állnak, míg a kormány, a parlament és a politikai pártok a sereghajtók. Utóbbiak megítélésén tehát a választási kampány sem segített sokat – bár bizalmi indexükben egytized pontos emelkedést regisztráltunk, az internetezők gyakorlatilag továbbra is ugyanolyan hiteltelennek tartják őket, mint korábban.

A felmérést az NRC 2010. március 28-31. között végezte 1000 internet-használó online megkérdezésével. Az adatbázist az TNS-NRC InterBus kutatásának offline adataival súlyoztuk, így az a legfontosabb demográfiai ismérvek tekintetében reprezentatív a legalább hetente internetező 18-69 éves magyar lakosságra nézve.