A Jobbik nem sokkal maradt le a célul kitűzött második helyről, eredménye azonban enélkül is megdöbbentő − írta a budapesti Közép-európai Egyetemen (CEU) oktató Pelinka a konzervatív lap hasábjain. Kiemelte, hogy a párt 2009 júniusában indult először országos választásokon, akkor a szavazatok 14,8 százalékát szerezte meg, most pedig 16,7 százalékos volt a támogatottsága.

Revizionista, a trianoni békeszerződést el nem fogadó világképe sajátosan magyar, mégis egy összeurópai jelenség része a Jobbik − írta. A politológus szerint külső ellenségképet Románia és Szlovákia, a belsőt a romák és a zsidók jelentik a párt számára. A Jobbik szemében a romák és a bűnözés csaknem egyet jelentenek, a romák ellen irányuló erőszakot kollektív önvédelemmel indokolja a párt.

Meglátása szerint a Jobbikkal szövetségben lévő Magyar Gárda egyenruhája "nem véletlenül emlékeztet az SS-ére". Rámutat, hogy a rendezvényeiken használt Árpád-sávos zászló a nyilaskeresztesek jelképe is volt. A Jobbik felemelkedése azt a hagyományt folytatja, amelyet 1990 után először a MIÉP képviselt. A párt azt a felfogást vallja, amely "a politikát összeesküvések eredményének tartja". A Jobbik világképében az összeesküvések középpontját az Amerikai Egyesült Államok és Izrael jelenti, ezek a felelősek minden bajért a világban és különösen Magyarországon. A Jobbik emellett elutasítja az Európai Uniót és az európai integrációt, ebben a tekintetben "beleillik" a francia Front National és az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) családjába − írta Pelinka.

A Jobbik szavazóinak összetétele azokéra a nyugat-európai pártokéra hasonlít a szerző szerint, amelyeknek a besorolása a "szélsőjobboldali" és a "jobboldali populista" között ingadozik. Kiemelte, hogy társadalmi arányuknál magasabb számban szavaznak a pártra az ország gazdaságilag elmaradott keleti részein élő, alacsony képzettségű fiatalok. Már csak ezért sem lehet a Jobbikra átmeneti jelenségként tekinteni − tette hozzá.

A párt erősségei földrajzilag egybeesnek a magyar református egyház hagyományos fellegváraival, ez elsősorban a gazdasági egyensúly hiányára vezethető vissza. "De szembetűnő, hogy a református egyház, amely az Oszmán Birodalom védelmében menekült meg az ellenreformációtól, és hagyományosan mindig is nyugatellenes − mert Habsburg-ellenes − volt, sajátos nacionalista hangokat is terem, amelyek − felerősödve − a Jobbiknál is megtalálhatók".

A politológus szerint két forgatókönyvet lehet felállítani Jobbik közeli jövőjéről. Az egyik szerint harmadik legnagyobb parlamenti erőként lépésenként alkalmazkodik a parlamentarizmus íratlan szabályaihoz, a másik szerint csak a parlamentáris demokrácia elleni agitáláshoz használja fel az Országgyűlést. A magyar demokrácia nem eléggé felkészült erre a "fundamentális ellenzékre", mert hiányzik a demokratikus konszenzus, amely összekötné a Fideszt és a meggyengült baloldalt. Ezen a talajon a Jobbik a jövőben is további sikerekre építhet − zárta írását Anton Pelinka.