Kampánycsendet sértettek a Szekerest támogató oroszországi sms-ek

A testület pénteki ülésén ellentétesen döntött az első fokon eljáró helyi választási bizottsággal, amely korábban elutasította az ezzel kapcsolatos beadványt. A területi választási bizottság ezért megváltoztatta a helyi választbizottság döntését, és helyt adott a kifogásnak.
 
Az ügy előzménye, hogy egy jászszentandrási magánszemély április 11-én kifogást nyújtott be a 2. számú országgyűlési egyéni választókerületi bizottsághoz. Ebben előadta, hogy aznap és az előző nap - tehát a kampánycsend idején - számos választópolgárnak küldtek elektronikus e-mail címekről olyan üzeneteket, amelyekben Szekeres Imre (MSZP) országgyűlési képviselőjelöltre való szavazásra buzdítottak. Jelezte: az érintettek korábban ezt nem kérték, és nem is iratkoztak fel ilyen szolgáltatásra. Beadványában közölte azt is, hogy egy Oroszországban bejegyzett hívószámról a választópolgárok nagy tömegének sms-üzeneteket küldözgettek. Kifogásában kérte a jogszabálysértés (kampánycsendsértés) megállapítását.
 
A Szolnok megyei választókerületi bizottság április 14-ei ülésén a kifogást azzal utasította el, hogy a megjelölt tartalmú elektronikus üzenetek küldése a magánszemélyek személyes kommunikációja körébe tartozik.
 
A bizottság szerint a bizonyítékként becsatolt nyilatkozatokból hitelt érdemlően nem állapítható meg, hogy azok valójában milyen célúak; lehetnek ugyanis hamisak, vagy akár a kéretlen levélreklém kategóriájába is tartozhatnak. A helyi bizottság szerint nem bizonyítható hitelt érdemlően az sem, hogy ezen levelek feladása mikor valósult meg, mert előfordulhat technikailag, hogy az üzeneteket előbb adták fel, mint a kampánycsend kezdete, és például hálózati vagy szerverhiba miatt érkezett meg a kampánycsend idején. A helyi választási bizottság szerint a csatolt bizonyítékok alapján az sem állapítható meg, hogy a jogsértést ki és mikor követte el.
 
A magánszemély a kifogás elutasítása után április 16-án fellebbezést nyújtott be a határozat ellen a területi (megyei) választási bizottsághoz. Ebben azt írta, szerinte a helyi választási bizottság jogsértést követett el, amikor nem állapította meg a kampánycsendsértés tényének bekövetkeztét, és elmulasztotta a jogkövetkezmények alkalmazásának elrendelését.
 
Csatolta a Legfelsőbb Bíróság egy 2006-os határozatát, amely szerint nem szükséges a konkrét jogsértő személyek határozatbeli megállapítása, elegendő a jogsértés elkövetőjére - a személy meghatározása nélkül - utalni.
 
Véleménye szerint ugyancsak nem helytálló az indokolás esetleges szerverhibára, vagy egyéb informatikai problémákra hivatkozó része sem. Ezzel kapcsolatban az Országos Választási Bizottság egy állásfoglalására utalt, amely szerint a kampánycsend beállta előtt feladott, de a kampánycsend beálltát követően beérkezett levelek is jogszabálysértőek. A területi választási bizottság a csatolt bizonyítékok mérlegelése, több érintett meghallgatása után úgy döntött: bizonyítottnak látja, hogy az elektronikus üzenetek, sms-ek a kampánycsend beálltát követően érkeztek meg a választópolgárokhoz. Álláspontja szerint a helyi választási bizottság határozatában szereplő műszaki-technikai lehetőségek, amelyek az érkezés időpontját befolyásolhatják, kizárólag elméletiek, azok nem bizonyítottak, nem ténybeliek, ezért a nyilatkozatokban foglalt időpontok megkérdőjelezésének nincs alapja.
 
A területi választási bizottság figyelembe vette a Legfelsőbb Bíróság határozatát, amely szerint nem szükséges a konkrét jogsértő személyek határozatbeli megállapítása.
 
A határozat ellen három napon belül, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bírósághoz címzett, a területi választási bizottságnál benyújtott bírósági felülvizsgálat iránti kérelemmel lehet élni.
 
A Magyar Nemzet április 14-i számában közölt írást "Oroszországi sms-ek?" címmel, amelyben a lap azt írta: több panasz is érkezett a jászapáti helyi választási bizottsághoz, melyek szerint az április 11-i választás előtti szombaton és a választás napján többen oroszországi hívószámról kaptak  sms-t. Ennek szövege azt volt, hogy "ha azt akarod, hogy a településünk tovább fejlődjön, kérlek, menj el szavazni és szavazz Szekeres Imrére. Add tovább".
 
Az országos egyéni választókerületi bizottságokhoz az adott választókerületben (melyből 176 van az országban) történt ügyekben fordulhatnak kifogással a választópolgárok.
 
Az ezen a szinten hozott határozatok ellen a területi (megyei vagy fővárosi) választási bizottságokhoz lehet fordulni. Az itt meghozott döntésekkel szemben pedig bírósági felülvizsgálati eljárást lehet kezdeményezni a megyei (fővárosi) bíróságok előtt; az itt hozott döntések jogerősek, azok ellen további jogorvoslatnak már nincs helye.
 
Ez azt jelenti, hogy a "helyi" (egyéni választókerületi) ügyek általában nem kerülnek az Országos Választási Bizottság asztalára. Az OVB elé kerülő ügyek területi (megyei, fővárosi) szintről indulnak, vagy közvetlenül a testülethez nyújtják be azokat, ha országos jelentőségűek lehetnek. Ezekről a kifogásokról végső soron (jogorvoslat esetén) a Legfelsőbb Bíróság dönt.