A külképviseleteken az első fordulót egy héttel a magyarországi szavazás előtt rendezték, a második fordulót azonban már a magyarországi szavazással egy időben tartják, kivéve az amerikai kontinenst, ahol szombaton kezdődött a voksolás.

A külképviseleti voksolás sajátossága, hogy a külföldön leadott szavazatokat nem ott számolják össze, hanem Magyarországra szállítják, hogy azokat a külföldön szavazók hazai lakóhelye szerinti választókerület egyik szavazókörének szavazatai közé keverhessék, így biztosítva a szavazatok titkosságát.

Ha a választópolgár valamelyik külképviseleten szavaz, a szavazólapját ugyanúgy borítékba teszi, mint Magyarországon. A  lezárt boríték mellé azonban ki kell töltenie egy nyilatkozatot is, amelyben a választópolgár és a külképviseleti választási iroda (küvi) vezetője igazolja, hogy a mellékelt borítékban a választópolgár szavazata van. (A nyilatkozat tartalmazza a választópolgár nevét, lakcímét, személyi azonosítóját.)

Ezt a nyilatkozatot és a lezárt borítékban lévő szavazatot egy nagyobb borítékba teszik, lezárják, a választópolgár a borítékot a leragasztáson aláírja, majd ezt az úgynevezett szavazási iratot dobja az urnába. A választópolgár aláírása csak ezen a nagy borítékon lehet rajta, a kicsit tilos aláírni, mivel sérülne a szavazat titkossága, ha tudható lenne, kinek a voksa van a borítékban.

Az urnát a szavazás befejezése után lezárják, a küvi vezetője pedig elindul vele Budapestre. Az urnának az utazás ideje alatt végig a küvi-vezető közelében – az ölében vagy a szomszéd ülésen – kell lennie, ezért ahol kevés szavazó jelentkezett, ott kisebb urnákat alkalmaznak.

A Magyarországra repülővel vagy – az izlandi hamufelhő miatt több helyről – autóval érkező urnákat azonnal (de legkésőbb csütörtök éjfélig) az országos választási központba kell szállítani. A szavazóurnákat az Országos Választási Bizottság (OVB) bontja fel, és egyéni választókerületenként csoportosítja, majd a csoportosított szavazási iratokat az OVB elnöke átadja az illetékes országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság (oevb) elnökének.

Az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság elnöke által átvett szavazási iratokat az egyéni választókerületi bizottság bontja fel. Az oevb kizárólag a külső borítékok felbontására jogosult, és arra, hogy a szavazásról szóló nyilatkozatot összevesse a külképviseleti névjegyzék adataival. Így lehet ugyanis megállapítani, hogy a szavazatot az arra jogosult adta-e le. Ha a bizottság az ellenőrzés során érvénytelennek minősíti a szavazási iratot, akkor a lezárt belső borítékot nem szabad felbontani.

Az érvényes szavazási iratokból a szavazólapot tartalmazó belső borítékokat - azok felnyitása nélkül - a bizottság egy szállítóborítékba zárja, amelyet a bizottság elnöke átad a külképviseleti szavazatok számlálására kijelölt szavazatszámláló bizottság elnökének.

A második fordulóban a külképviseleti szavazatok megszámlálására kijelölt szavazókörben a szavazás lezárása után az urnákat ugyan lezárják, ám a szavazatok megszámlálását csak akkor kezdik meg, ha a külképviseleti szavazatokat már bekeverték az urnába.