A strasbourgi bíróságig is elmegy – állítja Egyed Sándor, akit az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) 15 millió forintra büntetett, mondván, nem tudta igazolni cége tagi hitelének fedezetét. A vállalkozó azt állítja, hogy az összeg német rokonok készpénzben adott kölcsönéből származott, de ezt a hatóság nem fogadta el. Ennek adott helyt a Legfelsőbb Bíróság ítélete is – szemben az alacsonyabb fokozatú bírósági verdikttel –, s most az APEH követeli a pénzét. A hvg.hu által megkérdezett adószakértők szerint ugyanakkor nem jó, hogy éppen a hitelválság idején az adóhivatal nem fogadja el, hogy valaki a pénzét nem a bankban tartja.

Egyed Sándor az 1987 óta működő Zsalu Asztalosipari és Kereskedelmi Kft. vezetője, 2008-ban az Év vállalkozója is volt. A cégnél a 2001 és 2005 közötti időszakra vonatkozóan az adóhivatal vizsgálatot tartott, s az ellenőrzés azt állapította meg, hogy a tulajdonosok – Egyed Sándor és felesége – úgy vittek be a kft.-be tagi hitelként több millió forintot, hogy a forrását nem tudták igazolni. Állításuk szerint egy 2001-ben, németországi rokonoktól kapott kölcsönről van szó.

Az APEH vitatta azt is, hogy a Németországban jól menő vállalkozást, cigarettaautomatákat működtető unokatestvér és férje rendelkezethetett-e akkora összeggel, amelyet kölcsönadott, ha az a bankszámlájukon nem szerepelt. Nem számított az sem, hogy további hat, még korábban kapott és visszafizetett kölcsönt maga az adóhivatal sem talált problémásnak. Az eljárás végén 15 millió forint bírság és késedelmi pótlék megfizetését írták elő Egyed Sándorék számára.

A Zsalu Kft. tulajdonosai a Pest Megyei Bíróságon (PMB) támadták meg az APEH határozatát. Itt életszerűnek mondták a külföldi kölcsönadók nyilatkozatát, hogy a cigarettakiadó automatáik feltöltéséhez és újabb készlet vásárlásához folyamatosan készpénzre volt szükségük, ezért azt nem helyezték el bankszámlán. Ezt a bíróság szerint az adóhivatal nem értékelte kellő súllyal, főleg, hogy a korábban idegenekkel kötött kölcsönszerződésekkel szemben nem emelt kifogást. Összességében úgy látta, hogy a tagi hitelek forrásául szolgáló kölcsönnyújtás tényét bizonyítani tudták Egyed Sándorék, ezért jogerős ítéletével kimondta: az APEH által megállapított tartozást törölni kell.

A 2008. augusztus 26-án meghozott ítélet tudatában a Zsalu Kft. tulajdonosai megnyugodtak. Aztán tavaly év végén a faxgépük kidobta a Legfelsőbb Bíróság (LB) felülvizsgálati eljárás során meghozott ítéletét, amely hatályon kívül helyezte a korábbi jogerős határozatot. Döntésében arra hivatkozott, hogy a német rokonok betétkönyveiben és bankszámláin nem volt olyan összeg, amely fedezte volna a kölcsönt, s nem is tudták igazolni, hogy rendelkezésükre állt volna ekkora megtakarítás. Ráadásul – az LB szerint – az utolsó kölcsön visszafizetéséről szóló vallomások nem teljesen egyeztek. Ebből az LB azt a következtetést vonta le, hogy a cég vezetői nem tudták hitelt érdemlően bizonyítani a tagi kölcsönök eredetét, így az adóhivatalnak adott igazat.

Egyed Sándor a hvg.hu-nak azt mondta, nem érti, hogy egy kölcsön kapott összeg ügyéből, amit egyébként már vissza is fizettek, mire a vizsgálat elkezdődött, miként lett vagyonosodási vizsgálat, amelyek után úgy kezelte őt az APEH, mint adóelkerülőt. Valamint értetlenül áll az előtt is, hogyan értékelhette különbözően a kölcsönöket az adóhivatal. „Kérdezem azt is, ha a rokonaim tették volna be a cégbe a pénzt, és nem az én közvetítésemmel történik mindez, akkor rendben lett volna? A német rokonaim ráadásul, szerintem, csak az ottani adóhatóságnak tartoznak elszámolással. Nem tudom azt sem, miért kellene mindenkinek bankszámlán tartania a pénzét. Tudtommal, attól függetlenül, hogy az APEH-nél ez 2006 óta előírás, nincs olyan törvény sem hazánkban, sem Németországban, amely ezt kötelezővé tenné” – jegyezte meg. Egyed közölte: ha nincs más mód, kifizeti a bírságot és a késedelmi kamatot, de ezzel a vállalkozása kerülhet a csőd közelébe. Utolsó lehetőségként pedig a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökéhez, Lomnici Zoltánhoz fordult, hogy a segítségét kérje. Ettől függetlenül – tette hozzá – a strasbourgi bíróságig is elviszi az ügyet.

A Zsaul Kft. ügyvédje, Györgyi Árpád furcsának tartja, hogy a Legfelsőbb Bíróság annak ellenére hozta meg a döntését, hogy a Pest Megyei Bíróság eljárása során nem történt jogszabály-  vagy törvénysértés. „Mára eljutottunk odáig, hogy bizonyító erejű magánokirattal szemben az APEH véleménye a mérvadó, az LB-nél pedig csak az adóhivatal nyerhet, és nem csak szja-ügyekben. Ezt a gondolkodást pedig átveszik a megyei bíróságok is a döntések meghozatalánál” – közölte. Az ügyvéd szerint igaz, hogy rossz helyzetben van a költségvetés, de sarcolni azért nem kellene úgy, ahogy az gyakorlattá vált az elmúlt négy-öt évben.

A hatóság bűnüldöző tevékenysége mellett Stotz Gyula adószakértő úgy véli, az emberektől és a vállalatoktól is elvárható a megfelelő öngondoskodás annak érdekében, hogy elkerüljék a véletlen, vagy a nem kellő körültekintés miatti jogsértés lehetőségét. „A felelősségteljes működés és adott esetben a védekezés kiváló módszere lehet, hogy az egyes közjegyzői nem peres eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény rendelkezései szerint a közjegyző a bizonyítékok rögzítése érdekében előzetes bizonyítást folytathat le.”

Ez az új eljárás a mindenki számára egyszerű és gyors jogérvényesítést szolgálja. Az eljárás során a felek – például adóalany kontra adóhatóság – jogvitájuk esetében már a perindítás előtt bizonyítékot szerezhetnek, amelyet – gyorsítva az ítélkezést – egy esetleges későbbi perben a bíróság előtt közvetlenül felhasználhatnak. Ennek révén az adózó gazdálkodását egy olyan független igazságügyi adó- és járulékszakértő tekinti át, akinek szakvéleménye olyan jognyilatkozat, amelynek büntetőjogi és közigazgatási jogi (adójogi) relevanciája is van. Amennyiben azonban az ügyben már per vagy büntetőeljárás van folyamatban, az előzetes bizonyításra nem kerülhet sor.

A kellően körültekintő eljárás egy másik útja az adóbevallások adószakértővel történő ellenjegyeztetése – folytatta Stotz Gyula. Ez ugyanis növeli a bevallás szakmai hitelét, valamint az adóhatóság és a bíróságok előtt folyó eljárásban az ellenjegyzett bevallás okirati bizonyítékként is szerepelhet. „Bizonyító ereje azonban kétségtelenül nem vetekedhet egy közjegyző előtt lefolytatott nem peres eljárás során beszerzett igazságügyi adó- és járulékszakértői véleménnyel, melyet megdönteni is csak egy vele egyenértékű igazságügyi szakértői véleménnyel lehet” – jegyezte meg.

Az adózással kapcsolatos jogbizonytalanságból származó kockázatok kezelésének módjaként szóba jöhet egy olyan felelősségbiztosítás alkalmazása, mely a jogkövető adózót mentesíti legalább az adóbírság megfizetése alól. Ez az adózás civil kontrolljának a legmagasabb szintjére vezethetne. Az adózással kapcsolatos biztosítási modell teljesen új elképzelés – tette hozzá Stotz –, amire már van nemzetközi tapasztalat is. Ha valaki vállalja ezt a biztosítást, az számíthat rá, hogy megszerzi a védettséget a gyakran a jogbizonytalanságból eredő, egyébként elkerülhető jogkövetkezményekkel szemben.”

Marosi Andrea ügyvéd és adószakértő szerint lehet kérni az előzetes bizonyítást, lehet vele kísérletezni, de egyelőre nem járható út, mert az APEH-et egy ilyen vagyonosodási eljárásban nem érdekelné a független igazságügyi adószakértő véleménye. „Minden ügyben egyedi mérlegelés van, és az adóhivatal minősíti, hogy hitelt érdemlő-e az adózó egy-egy állítása, vagy sem. Az LB pedig ennek megfelelően határozatban mondja ki, hogy nem életszerű, ha valaki nem tart a bankban egy meghatározott pénzösszeget. Pedig a valóság most, a hitelválság idején éppen ezzel ellentétes, hiszen az emberek bizalma a bankokban megingott.”

Egyik ügyfelének például az adó- és pénzügyi hivatal azt az érvelését nem akarta elfogadni, hogy 700 ezer forintja szerencsejáték-nyereményből származott. Ezt az érvelést először elutasította az APEH, majd amikor előkerült a nyereményt igazoló szelvény, akkor már nem vitatták az állításunkat – jegyzete meg Marosi Andrea.