"Az áldatlan emlékű Kuncze belügyminisztersége idején naponta voltak robbantások, emberek haltak meg, utcán robbantak az autók. Ha jól emlékszem, még Orbán Viktor miniszterelnöki beiktatása napján is volt robbantás. Pintér Sándor lett a belügyminiszter, másnap megszűntek a robbantások. Hogy hogy csinálta, az az ő dolga" – ezt mondta nemrég a leendő belügyminiszterről Semjén Zsolt a Hír TV egyik műsorában.

Nem a KDNP-elnök az egyedüli, aki Pintér Sándor személyéhez köti a rendteremtést, a közbiztonság helyreállítását, a kilencvenes évekre jellemző robbantásos merényletek megszűnését, és „megoldóemberként” állítja be a szép ívű karriert maga mögött tudható régi-új kormánytagot. A közvélemény jelentős részében hasonló kép él arról az emberről, aki már bemutatkozásakor két hét alatt érezhető változást ígért a közbiztonság területén.

Stiller Ákos

Az természetesen csak mítosz, hogy az első Orbán-kormány belügyminisztereként Pintér Sándor egy csapásra megszüntette volna az alvilági leszámolásokat, robbantásokat. Jóllehet a leszámolások kicsúcsosodásának idején, 1998-ban átlagosan minden hétre jutott egy kézigránátos vagy robbantásos támadás, az azt követő esztendőkben is szép számmal „durrogtattak” a bűnözők: 2000-ben például összesen huszonöt alkalommal. 2001 nyarán – egy héttel azután, hogy Pintér Sándor sikerekről számolt be a parlament illetékes bizottsága előtt – a budapesti Dembinszky utcában röpítettek a levegőbe egy vállalkozót, a robbantásban a célpont barátnője életveszélyesen megsebesült. Az is igaz viszont, hogy a robbantásos merényletek száma 1998-tól folyamatosan csökkent. 2001-ben például már csak tizennégy ilyen jellegű bűncselekmény történt.

Kérdés persze, ez utóbbi mennyire a belügyminiszter munkájának, mintsem az alvilág átrendeződésének volt köszönhető. Ahogy az is elgondolkodtató, az 1991 és 1996 között az Országos Rendőr-főkapitányság élén álló Pintér Sándor főrendőrként miért nem tudta elejét venni az alvilági háborúknak. Merthogy ezek a háborúk éppen akkor kezdődtek, amikor ő még az ORFK vezetője volt: 1995 júliusában lőtték agyon Muskovics Gyulát, szeptemberben robbantották fel Naji Awad jordán alvilági figurát, rá egy évre lőtték le Prisztás Józsefet, nem sokkal később pedig Lakatos Csaba hajtót próbálták likvidálni az ügetőn; a férfira rálőttek, de túlélte a támadást.

A Lakatos elleni merénylet azért is maradt emlékezetes, mert a sajtó akkor azt állította: a rendőri akciónál megjelent Pintér Sándor és nyomokat tüntetett el. S bár ezt a hírt Pintér alvilági sajtóhadjáratnak tartotta, mondván, akkor nem is járt a helyszínen, nyilvánosságra került egy – azóta sem cáfolt hitelességű – rendőrségi jegyzőkönyv, amely a helyszínen megjelentek között tüntette fel a későbbi belügyminisztert. Később is több vád érte Pintért mindenféle alvilági üzelmekkel kapcsolatban, igaz, a vádaskodók közül sokan nem a makulátlanságukról voltak híresek.

Pintér Sándor Ózdon a nemzeti konzultáción

Stiller Ákos

Az sem sült el túl jól Pintér számára, amikor Prisztás József 1996-os meggyilkolása kapcsán kiderült, hogy a rendőrséget segítő Police Alapítvány nagy támogatói - köztük kétes alakok - a rendőrségre szabad bejárást garantáló igazolványt kaptak, amiket az ORFK állított ki. Ebben az időben egyes kapitányságok rendőrségi alapítványok közbeiktatásával jutottak pénzhez, telefonhoz, autóhoz, s ez a korrupció egyik melegágya volt: a kecskeméti maffiaperben 2006-ban elítélt Radnai László egykori cége, a Conti-Car annak idején például Ladákat adományozott a rendőrségnek. (Radnai László rokona és üzlettársa volt az 1998-ban az Aranykéz utcában felrobbantott Boross Tamás.) Beszédes adat, hogy Pintér Sándor főrendőrsége alatt több mint negyven rendőrségi alapítvány működött.

Amikor Kuncze Gábor belügyminiszterként 1996-ban az ORFK vezetői posztjáról menesztette Pintér Sándort, nemcsak azt rótta fel neki, hogy képtelen volt megálljt parancsolni a robbantásos merényleteknek, hanem a rendőrségen belüli korrupciót is. A Legfőbb Ügyészség statisztikája szerint az 1994-es átmeneti visszaesést követően nőtt a rendőr-bűnelkövetők száma: 1991-ben 500, 1995-ben pedig 700 ilyen esetet regisztráltak, s ezen belül a korrupcióba keveredők száma 1991-ben 193, 1995-re pedig 285 volt.

Pintér menesztésénél persze az sem elhanyagolható tény, hogy a kormány egy nappal azután fejezte le a rendőri vezetést, hogy Pintér Sándor az ÁPV Rt. sikerdíjügyében létrehozott parlamenti bizottság előtt megígérte, a rendőrség végére jár az úgynevezett Tocsik-ügynek, még ha ehhez parlamenti képviselők mentelmi jogának felfüggesztését kell is kérnie.

Az első Orbán-kormány belügyminisztereként sikereket is elkönyvelhetett Pintér, legalábbis a statisztikák ezt igazolták: az ismertté vált bűncselekmények száma három év alatt közel egynegyedével csökkent, míg a börtönben fogva tartottaké ezzel párhuzamosan 13 500-ról 15 500-ra nőtt. Az persze megint más kérdés, hogy Pintér bírálói szerint a látványos siker nem volt más, mint játék a számokkal. E statisztikák bírálói – köztük egykori rendőrök – szerint 1998 és 1999 között részben azért csökkenhetett 600 ezerről 505 ezerre az ismertté vált bűncselekmények száma, mert a rendőrség kinyomozott egy 80 ezer rendbeli, amúgy bagetellnek számító csalássorozatot: egy cég óránként 50 forintos parkolási pénzt szedett be illegálisan Budapesten. Emellett többen úgy vélik, a statisztika amiatt is alakulhatott a belügyminiszter számára kedvezően, mert 2000 márciusában 5001 forintról 10 001 forintra emelték fel a bűnözés 70 százalékát kitevő vagyon elleni bűncselekmények alsó értékhatárát, igaz, eközben magukat a szabálysértőket komolyabb bírsággal sújtotta a törvény, vagy elzárással a bíróság. (Gyurcsány Ferenc kormányzása alatt 2007-ben a vonatkozó törvény tovább 20 ezer forintra emelte a szabálysértési értékhatárt, állítólag a büntetőbíróságok terheinek enyhítése végett. 2010 január elsejétől változott a törvény: a 20 ezer forint alatti lopás ugyan még mindig szabálysértés, de a rendőrségnek kötelező az ilyen ügyekben is nyomoznia.)

Csakhogy Pintér Sándor nem minden sikere tudható be a statisztikai „trükközésnek”. A lakásbetörések száma az Orbán-éra alatt 12 százalékkal csökkent és jóval kevesebb autót loptak el, mint az azt megelőző időszakban: az autólopások száma 1998-ról 2001-re mintegy 60 százalékkal (20 777-ről 8363-ra) csökkent a gépjárműeredet-vizsgálat és a határregisztrációs rendszer bevezetésének köszönhetően. Az is igaz, hogy a szervezett bűnözés elleni harcban is születtek látványos eredmények: a hivatalba lépésekor még 240 szervezett bűnözői csoportot a felére csökkentették, több alvilági vezért pedig vagy letartóztattak vagy kiszorítottak az országból.

Hogy hogy csinálta, az az ő dolga.