szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Tóth Mihály büntetőjogász szerint elfogadható és szakszerűtlen, átgondolatlan elemeket egyaránt tartalmaz a büntető törvénykönyv (Btk.) módosítására irányuló, kormánypárti képviselők által a napokban benyújtott javaslat, amelyben a „középmértékes” büntetések visszaállítása, a „három csapás”, a tanárok fokozott büntetőjogi védelme és a kommunizmus bűneinek nyilvános tagadására vonatkozó szankcionálás is szerepel.

Az előző Orbán-kormány idején is érvényben volt a középmértékre vonatkozó törvényi rendelkezés. Eszerint a bíró számára a büntetés kiszabásakor a tételkeret középmértéke az irányadó, például a 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető cselekménynél 5 évből kell kiindulnia. Az ettől való eltérést az ítéletben alaposan meg kell indokolni.

Tóth Mihály egyetemi tanár – aki több évtizeden át ügyész, az előző Orbán-kormány idején pedig az igazságügyi tárca büntetőjogi helyettes államtitkára volt – kifejtette, hogy ez a rendelkezés, amely egyébként az Alkotmánybíróság próbáját is kiállta, tiszteletben tartja a jogalkalmazó mérlegelési szabadságát, a bírói függetlenséget. Amikor hatályban volt, bizonyos területeken – ha csekély mértékben is – indokoltan szigorodott az ítélkezési gyakorlat.

A büntetőjogász szerint nem kifogásolható a holokauszt-tagadásra vonatkozó Btk.-paragrafusnak az oly módon történő módosítása, hogy az a nemzetiszocialista és kommunista rendszerek emberiség elleni cselekményeinek nyilvános tagadását vagy jelentéktelen színben való feltüntetését egyaránt büntetőjogi szankcióval fenyegesse. A "különböző színű" diktatúrák bűneinek nyilvános kisebbítését az európai jogállamok gyakorlatában szinte mindenütt büntetőjogi szankcióval sújtják.

Ugyanakkor hozzátette: a módosító javaslat érthetetlen szakmai hibája, hogy szembemegy az Európa Tanács kerethatározatával, mely szerint nemcsak az büntetendő, ha valaki tagadja a diktatúrák bűneit, hanem az is, aki dicsőíti, felmagasztalja azokat.

A szakember szerint a javaslatnak a „három csapás” néven ismertté vált eleme egyfelől azért furcsállható, mert megszünteti a büntetések alsó határának emelését, s ezt helyettesíti a felső határ emelésével, illetve a kötelező életfogytig tartó büntetés előírásával. Úgy véli: mivel a felső határ emelése kevesebb erőszakos visszaeső bűnözőt érinthet, mint az alsó határ ma is érvényes emelése, egyáltalán nem biztos, hogy a javaslat eléri a kívánt hatást, azaz a büntetéskiszabási gyakorlat szigorodását.

Tóth Mihály kitért arra, hogy vannak a javaslatnak olyan elemei, melyek jelenleg is hatályban vannak, ilyen például bizonyos esetekben az enyhítési vagy a felfüggesztésre vonatkozó tilalom. Ugyanakkor a bizonyos esetekben kötelezően alkalmazandó életfogytiglani büntetés véleménye szerint alkotmányosan aggályos, ellentétes a javaslat indokolásában kifejtettekkel is, hiszen elvonja a bíró mérlegelési jogát és ezzel sérti a bírói függetlenséget.

Kiemelte: a bírónak mint a törvény alkalmazójának egy jogállamban kell, hogy legyen a törvény keretei között mozgástere. Megjegyezte azt is, hogy Magyarországon az életfogytiglan eddig vagylagos büntetés volt, azaz nem volt olyan bűncselekmény, olyan eset, amelynek ügyében kizárólag csak ezt a szankciót alkalmazhatta a bíró.

A büntetőjogász hozzáfűzte, hogy a „három csapás” kapcsán előszeretettel emlegetett Szlovákiában januárban enyhítették a törvényt, pedig ott soha nem is volt mellőzhetetlenül kötelező büntetés az életfogytiglan.

[[ Oldaltörés (2. oldal: A pedagógusok kérdéses védelme) ]]

A szakember szólt arról is, hogy ez a rendelkezés nagyon csekély elkövetői kört érinthet, tavaly augusztus és december között például mindössze öt visszaeső erőszakos bűnöző személye vált ismertté.

A büntetőjogász szerint a pedagógusok fokozott büntetőjogi védelme kifejezhet, közvetíthet a társadalom számára egyfajta értékítéletet, ám szakmai, kodifikációs megfontolásokból kifogásolható.

A pedagógusokat ugyanis ez a rendelkezés kiemeli a közfeladatot ellátó személyek 12 különböző csoportból álló halmazából, és súlyosabban rendeli büntetni a sérelmükre elkövetett erőszakos bűncselekményeket, mint akár a hivatalos személyek sérelmére elkövetetteket.

Mint mondta, önmagában ez a rendelkezés nem feltétlenül eredményezhet szigorúbb gyakorlatot sem. A felemelt büntetési tételek ugyanis továbbra is lehetővé teszik a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztését. Egyébként pedig szigorúbb büntetések a jelenlegi keretek között is kiszabhatóak lennének.

Általában a módosítás szigorító tendenciájával kapcsolatban Tóth Mihály arra hívta fel a figyelmet, hogy az ismertté vált erőszakos bűncselekmények száma Magyarországon évek óta mérséklődik, illetve stagnál. Az emberöléseké például folyamatosan, évi 4-5 százalékkal csökken, ugyanez elmondható a testi sértésekről is. A rablások száma sem emelkedik, és általában a közrend, s a köznyugalom elleni bűncselekmények száma sem változik.

 

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
MTI Itthon

A kormány szerint már most is elég szigorú a Btk.

A kormányszóvivő szerint már most is erős és szigorú a büntető törvénykönyv (Btk.), annak köszönhetően, hogy a kormány javaslatára az Országgyűlés számos ponton változtatott a jogszabályon.

MTI Itthon

Draskovics: "majdnem egy új Btk."

Kevés a jó válasz a bűnözés új jelenségeire, az egyik megoldás lehet a helyreállító igazságszolgáltatás, a tevékeny megbánás és a mediáció - mondta az igazságügy-miniszter egy szakmai konferencián.

MTI Itthon

Holokauszttagadás: az MSZP beadja a Btk.-módosítást

Az MSZP frakciója még a héten törvényjavaslatot nyújt be a holokauszt tagadásának büntethetőségéről - mondta Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezető-helyettese napirend előtti felszólalásában a parlamentben.

Hol nyíltan, hol lopakodva gyarmatosítja az oktatást és a kultúrát a Fidesz

Hol nyíltan, hol lopakodva gyarmatosítja az oktatást és a kultúrát a Fidesz

Müller Cecília Novák Katalin és Orbán Ráhel nyomába eredt

Müller Cecília Novák Katalin és Orbán Ráhel nyomába eredt

Komoly szigorításokról értesült az Index

Komoly szigorításokról értesült az Index