Az ÁNTSZ közleménye szerint a szolgálat kistérségi és regionális munkatársai folyamatosan kapcsolatban vannak az árvízzel sújtott települések önkormányzataival és segítenek a megfelelő fertőtlenítésben. Az ÁTNSZ elsődleges tanácsa, hogy a szennyezett víz ne kerüljön szembe, szájba, testre, ételre, és tilos az árvízzel és belvízzel elöntött szennyezett kutak vizét inni mindaddig, amíg az ár levonulása után az előírás szerinti fertőtlenítés meg nem történik.

Az ár- és belvízzel érintett településeken a vezetékes ivóvíz általában használható, hacsak az ÁNTSZ másként nem rendelkezik - közölték, hangsúlyozva egyben, hogy a vízvezetékeken észlelt csőtörést vagy vízkimaradást azonnal jelenteni kell a vízmű üzemeltetőjének és az illetékes kistérségi ÁNTSZ-nek. Addig a vezetékes vizet forralva szabad csak felhasználni. A tisztiorvosi szolgálat azt ajánlja, hogy az idősek és a gyermekek inkább palackozott vagy zacskós vizet fogyasszanak.

Akinek mindenképpen érintkeznie kell a szennyezett vízzel, vagy azért, mert a mentésben vesz részt, vagy már a lakókörnyezet takarításánál tart, a munkavégzés után, illetve minden étkezés előtt fertőtlenítőszerrel kell kezet mosnia, sőt kezet kell mosni WC-használat előtt és után, valamint minden esetben, amikor élelmiszerrel érintkezik.

A szennyezett ruhaneműket, bútorokat és egyéb használati tárgyakat minden esetben fertőtlenítőszeres vízzel kell átmosni, illetve lemosni. A háztartási hulladékot ár- és belvízmentes szemétlerakó helyre kell szállítani. Az elhullott állatokat csak az ár- és belvízmentes területen elhelyezett dögkutakba szabad szállítani. Az állategészségügyi hatóságokat értesíteni kell, ha valaki elhullott állatokat lát, talál.

Fontos tanácsként hívja fel a figyelmet az ÁNTSZ, hogy akinél lázas vagy hasmenéses megbetegedés lép fel, azonnal forduljon orvoshoz. Az ÁTNSZ további fontos és praktikus tanáccsal szolgál honlapján a fertőtlenítési módszerekről, eljárásokról.