Az Országgyűlés csütörtökön megkezdte a határon túli magyarok számára állampolgárságot biztosító törvényjavaslat általános vitáját. Az egyik előterjesztőként felszólaló Semjén Zsolt szerint a kettős állampolgárságról szóló törvényt a nemzeti szolidaritásból következően kell meghozni. Semjén elmondta: nem gondolja azt, hogy a magyar nemzeti érdekekre kárt, vagy veszélyt jelent az, ha egy pilisben élő szlovák felveszi a szlovák állampolgárságot. Ez gazdagodást jelent és természetes, hogy felveheti hazája állampolgárságát. De az is természetes, hogy a határon túli magyarok megtehessék ugyanezt. Mindenkinek annyi állampolgársága lehessen, ahány valós identitása van - mondta Semjén Zsolt.

Kifejtette, hogy az állampolgárság megadása egyedi kérelemre történik, egyszerűsített, gyorsított eljárásban. Azok kérhetik, akik beszélnek valamilyen szinten magyarul, a felmenői magyarok voltak, vagy Magyarországról származtak el. Az anyakönyvi kivonatba Semjén Zsolt elmondása szerint a neveket és helységneveket magyar helyesírással jegyzik be.

A KDNP elnöke hangsúlyozta: ez a törvény nem a nyugdíjellátásról, vagy szavazásról szóló törvény. Nem ad és nem vesz el senkitől jogokat. "Egy magyar nemzet van, egy magyar állampolgársággal" - mondta.

Kitért arra is, hogy a szomszéd országok és az unió álláspontja nem a legvégső szempont, de komolyan kell venni. Elmondta azt is: "a szlovák néppel történelmi sorközösségben voltunk és történelmi sorsközösségre vagyunk ítélve, de fontos, hogy világos különbséget tegyünk a szlovák belpolitika és a szlovák nép között, akik felé a kezünk mindig kinyújtva van".

A nemzetpolitika katasztrófa sújtotta terület, ahol nem kontinuitásra van szükség, hanem radikális szakításra az előző kormány tevékenységével - mondta Németh Zsolt vita fideszes vezérszónokaként. A politikus kijelentette: az elmúlt nyolc év legnagyobb vesztese a külhoni magyarság volt, körükben felgyorsult a népességfogyás és az asszimiláció, politikai szervezeteik pedig széttöredeztek.
 
Németh Zsolt arra is kitért, hogy az új kormány június 4-ét, a trianoni békeszerződés aláírásának évfordulóját a nemzeti összetartozás napjává fogja nyilvánítani. Mint mondta, Magyarország végre a tizenötmilliós magyarság állama lehet. A politikus arra is kitért, hogy az autonómia és a kettős állampolgárság intézménye egymást erősíti.

Az MSZP halasztást javasol

Harangozó Gábor, a szocialisták parlamenti vezérszónoka szerint a határon túli magyarok érdekét szem előtt tartva nem szabad a kettős állampolgárságról szóló javaslat elfogadásával választási győzelemhez juttatni a környező országok nacionalista erőit.

Az MSZP szerint a kérdésben azonnali konzultációra van szükség az érintettekkel, és világossá kell tenni, hogy a cél nem a határok revíziója, vagy az állampolgári lojalitás gyengítése - fejtette ki Harangozó Gábor.

A politikus kiemelte, hogy a javaslat előkészítetlensége miatt a határon túli magyarok nem kerülhetnek a jelenleginél rosszabb helyzetbe. Az Országgyűlésnek ugyanakkor "történelmi, erkölcsi és politikai felelősséggel tartozik a határon túli magyarság nyelvének, kultúrájának, magyarságtudatának megmaradásáért" - mutatott rá Harangozó Gábor.

Jobbik: választójogot!

A határon túli magyarok honosításával történelmet ír az Országgyűlés - jelentette ki Gyüre Csaba, aki a vita jobbikos vezérszónokaként azt is hozzátette: a Jobbik ragaszkodik ahhoz, hogy a külhoni magyarok aktív és passzív választójogot is kapjanak. Arra is kitért, hogy mivel a szórványban élő magyarság egy része mára "elvesztette a nyelvét", az állampolgárság nyelvismerethez kötésével olyanokat fosztanak meg a magyar állampolgárságtól, akiknek magyar az identitásuk.

Gyüre Csaba felidézte azt is, hogy a Jobbik programja a kétkamarás parlament létrehozását sürgette, de mivel erre jelenleg nincs esély, azt javasolják, hogy a jövőben legfeljebb 200 fős Országgyűlés egészüljön ki 26 határon túli magyar képviselővel.

LMP: reményt jelentő kezdet

Az LMP szerint a választási törvény módosítása bíztatást, reményt jelentő kezdetet jelent, amellyel a politika hatékonyan segíti az identitás megőrzését. Mile Lajos, az LMP vezérszónoka az állampolgárságról szóló törvény csütörtöki általános vitájában a Parlamentben azt mondta: pártja támogathatónak tartja a javaslatot, de nem kívánnak olyan "olcsó" versengésben részt venni, amelyben hangos deklarációkban döntik el, ki a nagyobb, jobb magyar.

Az LMP támogatja a gyorsított, egyéni döntéshez kötött elbírálást az automatizmus helyett és jónak tartják, hogy a javaslat illeszkedik a nemzetközi jogrendhez, nem sérti az EU-s szabályokat sem.

Mile Lajos szerint olyan úton indultak el, amely korszerű nemzetképhez vezet, amelyben természetesen belefér az, aki magyarnak vallja magát. Olyan nemzetet akarnak, amiben az otthonosság a domináns és nem a traumák - fogalmazott.

Az LMP-nek több módosító indítványa is lesz, többek között a névhasználattal, valamint a felmerülő költségekkel kapcsolatban is. Mile Lajos szerint pontosítani kell a magyar származás leírását, és azt is, hogy a családfát milyen mélységben vizsgálják a magyar származás után kutatva.

Kitért arra is, hogy bár történelmi pillanatnak tartják a határon túliak ezt a javaslatot, szerintük a felvidéki magyaroknak egy kis kivárással többet segítettek volna.

Szabó Tímea, a párt képviselője elmondta azt is: a jelenleg hatályban lévő törvény az állampolgárság elutasítása esetén nem ad jogorvoslatra lehetőséget, ami egyedülálló gyakorlat. Ez az alapvető emberi méltóságot sérti. Ezzel kapcsolatban módosító javaslatuk is lesz - tette hozzá.