Csonki István, a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vezetője az MTI kérdéseire válaszolva hétfőn elmondta: 110 centiméteres ugyan a szabályozási maximum, de a Balaton jelenlegi 119 centiméteres vízállása nem tekinthető rendkívülinek. Négy évvel ezelőtt mértek 120 centiméteres, tavaly pedig 118 centiméteres vízállást is, a múlt évszázad elején pedig többször 150 centimétereset. A rendkívüli helyzetet a szakember szerint az jelenti, hogy a mostani magas vízállást nem a szokásos tavaszi csapadék okozza. Május végén már javában apadni szokott a Balaton a melegtől, elzárt Sió-zsilip mellett is. 

Jelenleg problémát okoz, hogy a Sión nem lehet növelni a vízeresztést 13 köbméter/másodpercnél nagyobb mértékben - holott az érdemi apasztáshoz ennek duplájára lenne szükség -, mert az így leengedett víz visszaduzzasztaná a még áradásban lévő Kapost. A másik gond, hogy a Sió siófoki belterületi szakaszán egy nagyobb szakaszon beomlott a csatorna oldala. Ha a betonba rakott terméskőből álló meder oldala becsúszik, az visszaduzzaszthatja a Siót, még nagyobb károkat okozva és tovább csökkentve a leengedhető vízmennyiséget. 

Csonki István közölte: a mostani vízeresztési sebességgel, ha nem kap a Balaton jelentőseb vízutánpótlást, 3-4 naponta lehet egy-egy centiméternyit apasztani a tó vízszintjén. Ez kevés a jelenlegi esőzésekhez képest, így további vízszintemelkedésre lehet számítani a következő napokban. Hozzátette, hogy az északi szél az általa megmozgatott víztömeg miatt további 10-15 centiméterrel növelheti a vízszintet a déli parton. Ez a legmélyebben lévő településrészeket - Balatonfenyvesen, Balatonmáriafürdőn, Balatonberényben - már elöntéssel fenyegetheti, hiszen ezeken a területeken sok ingatlan a Balaton 130 centiméteres vízállásának megfelelő szinten épült.