„Nagyon sok korrupciógyanús szerződést vizsgálunk”

HVG: Egy Írországba tartó utas poggyászába nemrég plasztikbombát csempésztek a biztonsági emberek a poprádi repülőtéren, hogy az ellenőröket teszteljék. A kapukon gond nélkül átjutott mit sem sejtő „fegyvercsempészt” végül az ír rendőrök kapcsolták le. Ferihegyen is kísérleteznek így civilekkel?

Túrós András: Soha nem csempésznénk utasok csomagjaiba tiltott tárgyat, ez a magyar jogszabályokba ütközne. Ferihegyen az efféle teszteket a repülőtéri rendőrség vagy a Nemzetbiztonsági Hivatal kiképzett szakemberei végzik, utasnak álcázva magukat. És ha netán az ellenőrző ponton át is jutnak a tiltott tárggyal, ami kés vagy valamilyen hatástalanított robbanóanyag is lehet, azonnal felfedik magukat. Ha a poggyászokat vizsgáló ellenőr a teszt során hibázik, újra le kell tennie az utasbiztonsági vizsgáját, súlyosabb esetben az állását is elveszítheti.

HVG: A 2008-as ferihegyi sztrájk idején a Budapest Airport görög poggyászvizsgálókkal helyettesítette a sztrájkolókat. Sajtóhírek szerint ötször tesztelték őket, és mindannyiszor megbuktak.

© Dudás Szabolcs

T. A.: Igen, valóban teszteltük a görög utasbiztonsági ellenőröket, nem is csak ötször, hanem sok alkalommal, és valóban volt néhány eset, amikor nem sikerült megtalálniuk a teszttárgyat. De az arány nem volt rosszabb, mint magyar kollégáiké. Nagyobb biztonsági kockázatot jelentett, hogy az őket felváltó magyar utasbiztonságisok később a görögök által használt számítógépes kódokkal léptek be a rendszerbe, és hetekig azokat használták. Ez azért veszélyes, mert ha bármi baj történik, másra háríthatják a felelősséget. Amikor a felettesük ezt jelezte nekünk, büntetőeljárást indítottunk. Most vizsgáljuk, hogyan jutottak a kódokhoz. Az egyik gyanúsított azt vallotta, a görög utasbiztonságis belépőkártyájára volt tűzve a kód, így bárki leolvashatta. Ez nehezen hihető.

HVG: Tavaly többször is előfordult, hogy nyitva felejtett szolgálati ajtó miatt összekeveredtek a schengeni és nem schengeni térségből érkező utasok, ezért ki kellett üríteni a tranzitvárót. Idén januárban egy nő valahogy kikerülte a biztonsági ellenőrzést. Miért lettek gyakoribbak ezek az esetek?

T. A.: Az említett nő már átjutott az ellenőrzésen, azonban volt egy flakon a táskájában, amit nem vihetett fel a gépre. Visszament a check-in pulthoz, és kitette a flakont, aztán úgy gondolta, nem kell újra átmennie az ellenőrzésen, és egy nyitva felejtett kapun bejutott a tranzitba. Ferihegyen több mint 15 ezer ember dolgozik különböző földi kiszolgáló cégeknél, és óriási a fluktuáció. Az új dolgozók úgynevezett védelmi tudatossági képzésen esnek át, ezt a munkaadó cégek tartják. Azt gyanítjuk, illetve olyan információk jutottak el hozzánk, hogy néhány cégnél hiányos ez a képzés. Ezenkívül műszaki, szoftveres hibák is voltak a számítógépek által vezérelt kapukkal, ami az elöregedésüknek tudható be, hiszen már több mint tíz évesek. A legutóbbi utaskeveredés miatt nyomozást is indítottunk. A gyanú: közérdekű üzem működésének gondatlan megzavarása. Gyanúsítottunk egyelőre nincs. Tudjuk, ki felejtette nyitva az ajtót, de még nem tartunk ott, hogy megállapítsuk az illető felelősségét, ehhez bizonyítékokat kell gyűjtenünk.

HVG: Ferihegyen nagy a rendőri jelenlét, szorgalmasan büntetik például a szabálytalanul parkoló autókat. Miért nem tudják elejét venni a gyakori poggyászdézsmálásoknak?

T. A.: Évente közel 400 bűncselekmény válik ismertté, ebből 130–150-re tehető a poggyászból történő lopás, ami a 8,5 milliós utasforgalomhoz képest parányi. A legtöbbször készpénzt, ékszereket és műszaki cikkeket lopnak, a leggyakrabban karácsony tájékán. Több folyamatban lévő ügyünk van: aki gyanúsítottá válik, annak azonnal bevonják a beléptetőkártyáját. Az esetek 40-50 százalékát felderítjük, ami jó aránynak számít. Iszonyú erőfeszítéseket teszünk ennek érdekében, a nyomozóink rendszeresen hajtanak végre nyomozóportya-szolgálatot. Megelőzni viszont nem nagyon tudjuk ezeket a lopásokat, többségüket ugyanis a repülők rakterében követik el. Bár néhány cég alkalmaz őröket, az is megesik, hogy az őr összejátszik a tolvajokkal. A rakteret belülről bekamerázni nagyon költséges, ez a légitársaságok dolga lenne. A helyzetet nehezíti az is, hogy vannak olyan földi kiszolgálók, akik azt sem dokumentálják, melyik rakodójuk megy oda egy-egy géphez.

© Dudás Szabolcs

HVG: Két éve szó volt arról, az RRI készít egy bűnügyi térképet, hogy célirányosabban tudjanak a rendőrök akciókat szervezni. Mi lett ezzel?

T. A.: A térképet megcsináltuk és folyamatosan aktualizáljuk. Ezen jól látható, hogy most a Ferihegy 1-en szaporodtak meg a poggyászdézsmálások és a postazsák-fosztogatások, noha ott a legkisebb a forgalom. Azt gyanítjuk, hogy ezek a lopások összefüggésben lehetnek az egyik földi kiszolgáló cég néhány dolgozójával.

HVG: Miért nem épül be fedett nyomozó a rakodók közé?

T. A.: A rakodók által az utasok sérelmére elkövetett bűncselekmények felderítésére a titkos információgyűjtés valamennyi törvényes lehetősége rendelkezésre áll. De a fedett nyomozók sem úgy dolgoznak, hogy egyszer csak előállnak, és közlik a tolvajjal: „Rendőr vagyok, lebuktál!” Ellenkezőleg: végig inkognitóban maradnak. A poggyászfosztogatásos ügyekkel az a legnagyobb probléma, hogy mire az információ eljut hozzánk, a tettenérésre már kevés az esély. Ráadásul nemcsak a lopott tárgyat kell megtalálnunk, de a tulajdonosát is, aki ekkorra általában már rég elrepül, és nem is tesz feljelentést.

HVG: A poggyászdézsmálásoknál jóval nagyobb horderejű a Budapest Airport korrupciógyanús szerződései körüli ügy: a gyanú szerint a cég jogi igazgatója és annak helyettese egy-egy tenderen jó pénzért információkkal segített később nyertesnek kihozott pályázókat. Sokan furcsállják, hogy csak tavaly tavasszal kezdett nyomozni a rendőrség, azt beszélik, a gyanúsítottak évekig a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) védelmét élvezték.

T. A.: Az NBH-val kapcsolatos sajtóhíreket nem tisztem kommentálni, a Budapest Airporttal kapcsolatos nyomozás kizárólag rendőrségi ügy, ebben a titkosszolgálatnak nincs kompetenciája. Tavaly áprilisban valóban feljelentést tett valaki, aki egyébként nem a repülőtéren dolgozik. De már 2006-tól eljutottak hozzánk információk arról, hogy olyan szerződések köttetnek, amelyekből esetleg visszakapnak pénzt azok, akik ezeket a Budapest Airport részéről szorgalmazzák. Ám a büntetőeljárás indításához nem volt elég adat.

HVG: Hány gyanús szerződés született, és mennyi kenőpénzhez juthattak így hozzá a gyanúsítottak?

T. A.: Ezt csak a nyomozás végén tudjuk majd meg. 2006-ig visszamenőleg nagyon sok korrupciógyanús szerződést vizsgálunk. Biztos, hogy sokmilliós tételről van szó.

HVG: Úgy tudjuk, a jogi igazgatónak és helyettesének nem volt önálló aláírási joga, a felettük álló vezetőknek is jóvá kellett hagyniuk a szerződéseket. Számítani lehet arra, hogy egykori főnökeik is gyanúsítottak lesznek?

T. A.: Nem teljesen fedi a valóságot, hogy a gyanúsítottaknak nem volt önálló döntési jogkörük. Volt egy általuk szabadon felhasznált keret, összesen mintegy 141 millió forint, és a korrupciós pénzek ebből a keretösszegből kerültek ki. Így egykori főnökeiket legfeljebb tanúként hallgatjuk ki. Az viszont várható, hogy a gyanúsítottakkal kapcsolatban újabb bűncselekményeket tárunk fel.

HVG: Úgy hírlik, a 2006-ban lezárult taxitender győztes cégét is információkkal segítették a gyanúsítottak. Igaz ez?

T. A.: Ezt a tendert is vizsgáljuk, de gyanúsításról egyelőre nincs szó.

HVG: Mikor várható, hogy befejeződik a nyomozás a Budapest Airport-os ügyekben?

T. A.: Mivel szövevényes, bonyolult bűncselekményeket kell bizonyítanunk, elhúzódó eljárásra számítok, ebben az évben még biztosan nyomozni fogunk. De nemcsak a sajtóban felkapott gazdasági bűnügyben vizsgálódunk, az utóbbi időben földi kiszolgáló cégek esetében is felmerültek vesztegetéses ügyek. Szükség lenne egy külön gazdaságvédelmi osztályra. Mivel eddig nem volt gazdasági nyomozónk, egy-két kollégának bele kellett tanulni ezekbe az ügyekbe. Igaz, most „kölcsönkaptunk” néhány specialistát a Nemzeti Nyomozó Irodától.

DEZSŐ ANDRÁS