Az MSZP leköszönő elnökének pénteki közleménye szerint ma a Fidesz újabb hazugsága bizonyosodott be. Noha a választás előtt tagadta, a most benyújtott jogszabályokban mégiscsak einstandolja, kizárólagos hatalma alá vonja a közszolgálati médiumokat és az MTI-t.

Mint írja, a médiatörvény köztudomásúan módosításra, javításra szorul. Az elmúlt ciklus végén a pártok sikerrel kecsegtető egyeztetést folytattak ennek érdekében, de ma már világos, miért vonult ki ebből a Fidesz. "Nem javítani, hanem einstandolni akart. Nem konszenzusra, hanem kizárólagos hatalomra tört, nem egyeztetést, hanem médiadiktátumot tervezett. Nem a politika befolyásának gyengítését, hanem saját politikai hatalma bebetonozását akarta" - fogalmazott a pártelnök, aki szerint külön cinizmusra vall, hogy a jogszabályokat nem a kormány, hanem fideszes képviselők nyújtották be a kormány számára előírt egyeztetés kikerülése végett, és hogy példátlan módon a szakma megkérdezése nélkül szabályozzanak.

Az MSZP szerint a Fidesz javaslata három célt szolgál: az einstandolást, a fideszes káderek bebetonozását és a paritás megszüntetését - hangsúlyozta az ellenzéki politikus. Az einstandolást úgy magyarázza a közleményben: noha tagadta, a Fidesz mégiscsak megkezdi a közalapítványok összevonásával a közmédiumok és az MTI egyesítését, amelyet így könnyebben tud irányítani. Az új közalapítványt az MTV bázisán építi ki, hiszen ezt a médiumot már eddig is teljes politikai befolyása alá vonta - vélekedik a szocialista képviselő.

Lendvai Ildikó úgy véli, a javaslattal a Fidesz bebetonozza a médiapolitika irányítóit, hiszen kilenc évre nevezi ki a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság elnökét és a Médiatanács tagjait. A paritás helyett egyoldalú politikai irányítást úgy magyarázta a pártelnök, hogy a Fidesz számára nemcsak a mostani kuratóriumi elnökségek kényelmetlenek, hanem kényelmetlen a paritás elve, a kormányoldal és az ellenzék gondolkodásának egyenlő súlya a médiumok tulajdonosi testületeiben és az ORTT-ben is. 

Közölte: az újjáalakítással egyúttal megszabadulhat az MTI és a Duna TV elnökétől, és pályázat nélkül, kénye-kedve szerint nevezheti ki engedelmes kádereit az MTV és a Magyar Rádió élére. Az eddigi paritás helyett minden testületben kizárólag a jelenlegi kormányoldal akarata érvényesülhet. Lendvai Ildikó közölte, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság elnökét a miniszterelnök nevezi ki, és a Médiatanács tagjainak jelöléséhez a második fordulóban már elég a jelenlegi kétharmados parlamenti többség is. A parlamenti jelölőbizottságban a frakciók képviselői mandátumarányos szavazattal rendelkeznek, és konszenzushiány esetén a döntés kétharmados.

Hangsúlyozta, hogy megszűnik a közalapítványt irányító kuratóriumi elnökség paritása is. A kuratórium a jövőben 5 tagú lesz, elnökét a kizárólag kormányoldali döntések alapján összeállított Médiatanács delegálja. További 4 tagjából kettőt a kormánypártok, kettőt az ellenzéki pártok jelölnek ugyan, de a kuratóriumok egy kísérlet után, másodjára már sima többséggel dönthetnek bármiről. A kuratórium elnöke és a két kormánypárti kurátor tehát mindent eldönthet.

Lendvai Ildikó szerint a Fidesz ennél is több biztosítékot akart. A két ellenzéki kurátor jelöléséhez "ellenzéki koalíciót", egyetértést követel meg, amit a három ellenzéki párt között a Jobbik segítségével éppúgy meg tud akadályozni, mint annak idején a MIÉP segítségével tette. Most törvényesíti is a csonka kuratóriumok lehetőségét annak jogszabályba foglalásával, hogy a kuratórium az egyik oldal egyetértése hiányában csonkán is működhet. Még ez a kuratórium sem pályáztathatja a közmédiumok vezetői posztját, csupán választhat a Médiatanács két jelöltjéből. Ezek után nem meglepő, hogy a médiaszabályokkal együtt beadott alkotmánymódosítás úgy sorolja fel a közszolgálat feladatait, hogy abban az arányos és hiteles tájékoztatás nem szerepel - mutatott rá Lendvai Ildikó.