Fazekas: új kárenyhítési rendszert kell kidolgozni

A kárenyhítési alap felülről nyitott, azaz attól függően lehet feltölteni, hogy mekkora a kár. Az árvízzel kapcsolatos legfontosabb hosszabb távú további intézkedések közé sorolta, hogy új kárenyhítési rendszert kell kidolgozni - mondta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. A tárcavezető azt is hozzátette, a kárfelmérés, fertőtlenítés, rehabilitáció megkezdődött. A kormányszóvivői tájékoztatón az is elhangzott: jelenleg 22 hektár szántó van víz alatt. Az őszi búza 5,3 százalékát, a káposzta-repce 17 százalékát, a napraforgó 7 százalékát, s a kukorica 2 százalékát borítja víz, sok helyen pedig vetni sem tudtak – tette hozzá a tárcavezető. A legkritikusabb helyzet Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyében van. Fazekas Sándor azt is elmondta: 131 ezer baromfit kellett levágni, 70 sertés, 51 szarvasmarha hullott el, de a lépfene fertőzés gyanúját kizárták.

A mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős politikus fekhívta a figyelmet, hogy segélyakciót szerveznek az árvízkárok enyhítésére. A tárcavezető emellett felsorolta a tervezett intézkedéseket, illetve a vidékkel kapcsolatos kormányzati elképzeléseket. Eszerint megerősítik a falusi és tanyagondnoki szolgálatokat, támogatják a munkahelyteremtést és a kistermelők munkáját, értékesítéseit. Emellett a helyi energiatermelés, kézművesség, ökogazdálkodás, falusi- és gyógyturizmus is a támogatott projektek sorában szerepel. „A családon belüli tranzakciókban az államnak semmi keresnivalója nincsen” – mondta Fazekas Sándor, aki azt is hangsúlyozta: „lejár a muslica kergető pénzügyőrök kora”, utalva arra, hogy a jövőben bárki főzhet az otthonában pálinkát.

A kormány vidékfejlesztési programjának lényege, hogy a vidék életminőségben, munka- és népességmegtartó erejében, környezeti állapotában versenyképes legyen a nagyvárosokkal és más országok vidéki körzeteivel - mondta a vidékfejlesztési miniszter."Ennek érdekében az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) forrásainak elosztási arányait és a forrásokhoz való hozzáférés szabályait úgy alakítjuk át, hogy azok a kis- és közepes gazdaságok erősítését, a családi gazdálkodás folytonosságát, a generációváltás gyorsítását, a vidéki életminőség javítását szolgálják" - jelentette ki a vidékfejlesztési miniszter.