Az államfő beszédében rámutatott: ezek a független intézmények ellensúlyt képeznek a központi hatalommal szemben az alkotmány és a törvények keretei között, így ők "a demokrácia iskolái". Fontos az is, hogy a települési képviseletek legyen sokszínűek, így minél több helyi erő képviseltetheti magát az önkormányzatokban.
Sólyom László kitért arra, hogy államfői tevékenységének öt évét "nem elefántcsonttoronyban töltötte". Évente 2-3 alkalommal országjárásra indult, és egy-egy ilyen alkalommal az adott térség 25-30 polgármesterével találkozott, melynek során megbeszéléseik nem merültek ki a protokollban. Büszkeségét fejezte ki a tekintetben is, hogy számos határon túli polgármesterrel is találkozott.
Örömének adott hangot amiatt is, hogy 1996 óta "a polgármesterek köre nem zárkózott az országhatárok közé", ami azt bizonyítja, hogy "létezik kulturális magyar nemzet", mert "az ország és a nemzet határai nem esnek egybe", utóbbi sokkal szélesebb. Kiemelte, hogy a polgármesterek nemzetközi találkozói a szakmai tapasztalatcserén kívül az ötletek átadását is szolgálják, de fontos az együttlét élménye is.
Az államfő emlékeztetett arra, hogy "a 20 éve lejátszódott forradalom" hozta létre a tanácsrendszerek helyett az önkormányzatokat, s az önkormányzati törvényt a rendszerváltás utáni első magyar demokratikus parlament hozta meg. Ennek értelmében a polgármesterek közvetlenül a választóktól kapják a helyi hatalmat. Az alkotmány védi az önkormányzatok hatáskörét, s autonómiát nyújt a településeknek. Mint mondta, a települések fejlődése nagyban függ a polgármesterek személyétől. "Ahol a polgármester helyén volt", ott megfelelő volt árvízvédelmi tevékenység is, ahol nem, ott voltak hiányosságok - tette hozzá.
