Kártalanítást kér a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete azoknak a rendőröknek, akik a 2006-os őszi eseményeken megsérültek, azzal érvelve, hogy az egyenruhások parancsokat teljesítve szenvedtek sebesüléseket, s estek ki átmenetileg a munkából – értesült a hvg.hu. Péntekre sajtótájékoztatót hívott össze a szakszervezet.
Mintegy félmilliárd forintjába kerül a költségvetésnek a 2006. augusztus 20-ai tűzijátékban megsérültek és a 2006. szeptember 17–október 25. közötti időszak zavargásaiban „a rendőrök által elkövetett törvénytelen, erőszakos cselekmények” elszenvedőinek kártalanítása. A kormánytöbbség ugyanis, az LMP és a Jobbik támogatásával, megszavazta a kártérítésekről szóló határozati javaslatot. Becslések szerint az augusztus 20-án elhunytak hozzátartozói, illetve a viharban megsérültek számára 300 millió forintot fizetnek majd ki a költségvetésből.
A törvényhozók október 23-ig szeretnék lezárni a négy évvel ezelőtti rendőri túlkapások áldozatainak kártalanítását is. 60-70 kártérítésre jogosulttal számolnak.
Többek esetében még folyamatban van a bírósági eljárás. A bántalmazások sérültjei körülbelül 200 millió forintot kaphatnak majd az államtól. A rendőrség 8 milliót fizet a 2006-os utcai zavargások során megsérült tíz embernek. A Készenléti Rendőrség – a Rendőrségi Biztonsági Szolgálat (Rebisz) utóda – peren kívüli megegyezést kötött 10 olyan személlyel, akiket vélhetően jogtalanul bántalmaztak vagy tartóztattak le a rendőrök a 2006-os zavargások napjaiban. A károsultakat a Nemzeti Jogvédő Szolgálat képviselte. A kártérítés fejenként 650 ezer - 975 ezer forint közötti összeg.
Az egyenlő bánásmód elve alapján a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete (BRDSZ) azt kéri vizsgáló bizottságtól, hogy a megsérült egyenruhásokat is kártalanítsák, hiszen a randalírozók okozta sérülések miatt egy időre munkaképtelenek lettek. „Mi álltunk legelöl, mi kaptuk a legtöbbet. Minden jött, amit el lehet hajítani, utcakő, pad, szemeteskuka, üveg, útjelző tábla, falról leszedett díszburkolat. A pajzsokkal a felsőtestünket védtük ösztönösen, ezért vehették észre a támadók, hogy a lábunk védtelen maradt. Nem kellett őket kioktatni, látták, mi a helyzet, és azonnal rögtönöztek. Egyszer csak éreztem, hogy kimegy a lábamból az erő, lenéztem, egy fél tégla csapódott a bakancsom fölött a lábszáramon, telibe kapta a térdem. Összeestem, de két oldalról a társaim felrántottak. Nem lettem béna életem végéig: szerencsém volt, megúsztam” – így emlékezett vissza egy törzsőrmester a 2006-os őszi eseményekre.
A Gönczöl-bizottság jelentése is beszámol arról, hogy a demonstrációk biztosításában részt vevő rendőrök közül 399-en – ebből az MTV-székház ostromakor 216-an – szenvedtek sérülést. Közülük 352 egyenruhás könnyen, 47 pedig súlyosan sérült meg. Kórházba 34 rendőr került, a munkavégzés alóli felmentések száma pedig október 31-ig 4156 nap volt. A demonstrálók ellen parancsra fellépő rendőrök közül 191 kért mentálhigiénés ellátást, 21-en súlyos pszichés zavarok miatt kerültek betegállományba. Csoportos pszichés felkészítést, a szorongás kezelésére és az átélt traumák feldolgozása végett összesen 749 rendőr vett igénybe.
A BRDSZ főtitkára, Bárdos Judit a hvg.hu-nak elmondta: a 2006-os demonstrációk elleni fellépésnél számos rendőr koponyatöréssel, kéz- és lábtöréssel, lapockatöréssel, súlyos ízületi rándulásokkal, halláskárosodással vagy égési sérülésekkel került kórházba. Megjegyezte: most, hogy négy évvel később újra elkezdték vizsgálni az eseményeket, a kivizsgálást vezető Balsai Istvánhoz fordultak. „Azt kérjük tőle, hogy az egyenlő bánásmód elve alapján adjanak méltányos kártalanítást azoknak a rendőröknek is, akik 2006 őszén munkájukat végezve megsérültek, s emiatt egy ideig nem tudtak dolgozni. A kártalanítási összegeket pedig a civil sebesülteknek kifizetett vagy kifizetendő kártérítésekkel arányosan állapítsák meg. A szakszervezet Pintér Sándor belügyminisztert is arra kérte, támogassa kezdeményezésüket.
A rendőrszakszervezet kifogásolja egyébként azt a törvényjavaslatot is, amely megtiltaná, hogy a honvédség, a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai leszerelésüket követően három éven belül politikai pályára lépjenek. Felhívják a figyelmet, hogy Kaliforniában például a rendőrök politizálhatnak, ha nincsenek szolgálatban és nem hordanak egyenruhát. Felkérték Sólyom László köztársasági elnököt, küldje el az Alkotmánybírósághoz az előterjesztést aláírás előtti normakontrollra.
A július 1-i határidő előtti utolsó pillanatban, a hétfői rendkívüli közgyűlésen dőlt el, hogy a fővárosi képviselők kiigazították a már korábban, konszenzussal elfogadott 2025-ös költségvetést, így van újra érvényes büdzséje a fővárosnak – év végéig. Ha nem így lett volna, durva korlátozásokkal és pénzügyi nehézségekkel járó állapotra kellett volna készülni.
A rendelkezés alól csak olyan kiemelt cégek mentesülnek, mint a MÁV vagy az MVM.
Arról is beszélt, ha szemmel lehetne ölni, Brüsszelben egy sortűzzel elintézték volna.
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
Ha erre nincs jó válasz, a százezres menet csak színes emléknek lesz jó.
A volt vezérkari főnök azt mondta, jobb lenne, ha például a kézigránát-baleset miatt elrendelt vizsgálat eredményét tennék közzé végre.
A légitársaság szerint még este tíz óra előtt újra felszállhatnak.
