A hatóság pénteki közlése szerint az engedélyezési eljárás során nem bizonyosodott be, hogy a Metropolis fékrendszere megfelel a jogszabályban előírtaknak, illetve az sem, hogy az előírt biztonsági szintet képviseli. Az NKH álláspontja szerint az alkalmazott műszaki megoldás nem zárja ki egyértelműen a jármű "akaratlan indíthatóságát", valamint szükség van a vonatvezérlő szoftverek további módosítására és hitelesítésére is. Az elsőfokú hatósági döntés nem jogerős.

A Fővárosi Közgyűlés június 3-án döntött arról, hogy ha az Alstom nem tudja megszerezni a végleges típusengedélyt az új metrókocsikra július végéig, akkor a főváros felbontja a szerződést. Az Alstommal 2006. május 30-án írták alá az M2 és az épülő M4 metróvonal új szerelvényeinek tervezésére, gyártására és szállítására vonatkozó szerződést. E szerint a 2-es metróvonalra az Alstomnak 22, egyenként öt kocsiból álló szerelvényt, a most épülő 4-esre pedig 15, egyenként négy kocsiból álló, teljesen automata metrószerelvényt kell gyártania, mintegy 65 milliárd forintért.

A BKV a gyártónak már átutalt ötven százalék előleget, mintegy 30 milliárd forintot, miközben az Alstom csak tízszázalékos kötbérköveteléssel élhet. Az Alstom által 2009 áprilisában megkezdett típusvizsgálati tesztek során számos műszaki probléma felszínre került, ilyen volt többek között az áramszedő vagy a homlokfali menekítőajtó és a fékek műszaki hibája is.

A BKV által a fővárosi városüzemeltetési és környezetgazdálkodási bizottság június 23-i kérdéseire adott válaszokból kiderült az is, hogy a francia próbák végeztével a kerékpárokon jelentős mértékű, egyoldali kerékkopás volt tapasztalható, ami az Alstom indoklása szerint a próbapálya vonalvezetésére, és a próba körülményeire vezethető vissza.

A műszaki hibák kijavítása után az Alstom benyújtotta végleges típusengedély kérelmét a Nemzeti Közlekedési Hatóságnak, de a hatóság az átadott dokumentációk és a vizsgálati eredmények alapján nem volt meggyőződve arról, hogy a prototípus teljes mértékben megfelel a járműszabályzatban foglaltaknak. Ezért - többek között a vezérlő szoftver tekintetében - független szakértőt kért fel, és további 1500 kilométernyi tartampróbát rendelt el. Mindeközben az Alstom - a végleges típusengedély nélkül, saját felelősségére - legyártotta a 2-es metró vonalára mind a 22 járművet.

Az Alstom jogi és technikai szakértők bevonásával vizsgálja, hogy fellebbez-e a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) határozata ellen. A cég pénteki, az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az NKH a fékrendszer miatt utasította el az engedély kiadását. Mint írták, a kötött pályás járműveiken használt fékrendszerek hasonlóak az Európában széles körben alkalmazott metrófékekhez, de a magyar előírásoknak nem felel meg. Az Alstom derogációt kért (azaz mentesítést e szabály alól), de ezt a hatóság nem adta meg.