A főváros tulajdonában lévő Főtáv Zrt. első embere, Kovács Lajos ellen májusban, egy a vállalattól elbocsátott dolgozó tett feljelentést. Eszerint a céget jelentős kár érte azzal, hogy 122 millió forintért megvásárolta a Rákóczi Liget lakópark hőellátására létrehozott Csepeli Hőszolgáltató Kft-t. Igen ám, de előtte négy nappal maga a vezérigazgató járt a rendőrségen, kérve annak kivizsgálását, igazak-e azok a sajtóban megjelent értesülések, hogy a Csepeli Hőszolgáltató megvétele miatt a Főtávot vagyoni hátrány érte. Június 10-én pedig csatolta azokat az anyagokat 220 melléklettel együtt, amely az ügyre vonatkozott.

Az sem került eddig nyilvánosságra, hogy Kovács Lajos július 20-án egy közjegyző előtt tett nyilatkozatban részletesen beszámolt a Csepeli Hőszolgáltató Főtáv tulajdonába kerüléséről: arról, hogy milyen tárgyalások, egyeztetések és szakértői véleményezések előzték meg az adásvételt. A kft.-re a figyelmet egyébként még az előző menedzsment idején hívták fel, mondván, annak megszerzésével csökkenhet a cég azon vesztesége, ami a távhőszolgáltatásról való leválások miatt érték a zrt.-t.

A közjegyző előtt tett vallomását Kovács másnap, július 21-én a rendőröknek is odaadta. Ez nem sokat számított, ugyanis a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) úgy látta, az ügylettel igenis kár érte a Főtáv Zrt-t, ezért hűtlen kezeléssel gyanúsította meg a vezérigazgatót. A kihallgatáson még nem, csak utána egy nappal vették őrizetbe Kovács Lajost.

A Budai Központi Kerületi Bíróságra - rendőrség által - megküldött anyag viszont már nem a hűtlen kezelést tartalmazza, hanem a csalás gyanúját. A papírt – mint a hvg.hu-nak elmondták – a tárgyalás megkezdése előtt vehette csak kézbe a gyanúsított ügyvédje, s ekkor szembesült azzal, hogy egészen más tényállásra kell a védői koncepciót kidolgozni. A védő rákérdezett a változás okára, de választ senkitől sem kapott.

Márpedig a két tényállás között jelentős különbség van. A büntető törvénykönyv (Btk.) szerint csalást az követ el, aki „jogtalan haszonszerzés végett valaki mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart és ezzel kárt okoz– 318. § –. Hűtlen kezelésről viszont akkor beszélhetünk, ha valaki a rá bízott vagyont úgy kezeli, hogy azzal vagyoni hátrányt okoz – Btk. 319. §.

A csalásra módosított tényálláshoz – ami a BRFK közlése alapján a Fővárosi Főügyészség a bírósággal egyetértésével történt –, kapcsolódva nemcsak a Csepeli Hőszolgáltató megvétele szerepelt, hanem a JRC-vel megkötött reklámszerződés is, amely miatt a Főtávot a hatóságok szerint mintegy húszmillió forintos kár érte. A hirdetéssel a távhő-szolgáltató szintén a hálózatáról való újabb leválásoknak akarta elejét venni.

A hvg.hu-nak a papírokat megmutatók úgy vélik, a nyomozókat láthatóan nem érdekli, hogy a Csepeli Hőszolgáltató ügye éveken át több igazgatósági ülésen is téma volt. Emellett érdekesnek mondták azt, hogy a rendőrök nem vizsgálták azt a hat feljelentést, amelyeket az elmúlt három hónapban tett meg a Főtáv-vezér, kétmilliárd forintos kárértékű hűtlen kezelés miatt.