Az országgyűlési választásokkal fordulóponthoz érkeztünk a Nethangulat mérések történetében. Ahogy arra számítani lehetett, a Fidesz elsöprő győzelmének eredményeként április végére ugrásszerűen nőtt a Nethangulat index. Az addig példátlan, 14 pontos növekedés 37 pontra repítette az indexet, egy hónappal később pedig újabb 3 pontos növekedést regisztráltunk, így május végén már 40 ponton állt a mutató. Ez az érték lényegesen magasabb volt az év elején mérthez képest, de még mindig nem érte el az index eddigi – 2006 tavaszán – mért maximumát, és továbbra is inkább pesszimista közhangulatot jelzett. Júniusban aztán – a kormány első intézkedéseinek hatására – jelentősen, 8 ponttal csökkent az index értéke, ám július végére a visszaesés megállt, sőt a tendencia megfordult: 3 pontos emelkedést regisztráltunk, és az index jelenleg 35 ponton áll. Úgy tűnik tehát, hogy az elmúlt hónap eseményei – beleértve az IMF-fel történt sikertelen tárgyalást is – inkább pozitívan csapódtak le az internetezők közhangulatában.

A hvg.hu NetHangulat Index alakulását meghatározó alapkérdés a korábbi hónapokkal megegyező módon januárban is a következő volt: Általában milyennek látja Ön a magyarországi helyzetet? Inkább jól vagy inkább rosszul alakulnak a dolgok?

hvg.hu

A Nethangulat index ötvenes értéke tekinthető középpontnak. A középpontnál alacsonyabb értékek pesszimista, az ennél magasabb értékek optimista hangulatot jelentenek. A középponttól való távolság a pesszimizmus vagy az optimizmus mértékét határozza meg. Eszerint az internetezőket az elmúlt tizenkét hónap mindegyikében (sőt az elmúlt öt évben) inkább borúlátó hangulat jellemezte, és még a választásokat követően is a pesszimisták voltak többségben.  A tavaly márciusi mélypont idején a hazai netpolgárok 91 százaléka gondolta úgy, hogy rossz irányba mennek a dolgok; ez az arány márciusban 81 százalék volt, májusban pedig csupán 58 százalék – júliusban pedig 63 százalékot mértünk. Jelenleg minden negyedik netpolgár gondolja úgy, hogy inkább jó irányba mennek a dolgok, 11 százalékuk pedig bizonytalan a kérdésben.

Az index értéke egyaránt nőtt a férfiak és a nők körében, előbbiek tehát továbbra is valamivel optimistábbak (37 pont), mint az utóbbiak (34 pont). Az egyes életkori csoportok hangulata között nincs szignifikáns különbség, ám érdemes kiemelni, hogy míg korábban szinte mindig az 50 felettiek körében volt a legmagasabb az index értéke, addig most a negyvenesek a legoptimistábbak, de a 30 alattiak sem sokkal borúlátóbbak, mint az idősebb korosztályok.
Javulóban az ország helyzetének megítélése

A válaszadók a kutatás során nem csak általánosságban, hanem egyes tényezők szerint lebontva is értékelték az ország jelenlegi és jövőbeli helyzetét. A megkérdezettek az iskolai osztályzatoknak megfelelően ötös skálán külön értékelték a demokrácia működését, a gazdasági helyzetet, az egészségügyi ellátást, a közlekedést, a szociális ellátást és az ország nemzetközi megítélését. Az ország helyzetét kifejező mérőszámok a Nethangulat indexhez hasonlóan egytől százig vehetnek fel értékeket. Középpontnak az 50 tekinthető – az ennél alacsonyabb értékek negatív, a magasabbak pozitív előjelű helyzetértékelést vagy várakozást mutatnak.

A választásokat követően az ország helyzetét mutató index értéke is nőtt, igaz, a főindexhez képest sokkal kisebb mértékben, mindössze 3 ponttal. Június végére ez az érték 2 ponttal esett, júliusban azonban hárommal nőtt, így a jelenlegi 30 pont hosszú ideje a legmagasabb érték. Ugyancsak nőtt – 2 ponttal – a jövőbeli várakozásokat jelző index értéke, és most 36 ponton áll, tehát 6 ponttal haladja meg az ország jelenlegi helyzetére vonatkozó mutatóét. A netpolgárok tehát továbbra is komoly javulást várnak egy éven belül, de már korántsem olyan erős a csodavárás, mint két-három hónappal ezelőtt (amikor a két index közötti különbség 10-11 pontos volt).

Az internetezők egyéként továbbra is a gazdasági helyzetet látják a legrosszabbnak (ötös skálán 1,86-os átlagértékkel), de már most jobbnak érzik, mint akár egy hónappal ezelőtt; 12 hónapon belül pedig kifejezetten érezhető javulásra számítanak – ahogy az egészségügyi- és a szociális ellátásban is. A netezők megítélése szerint az elmúlt hónapban csökkent az ország nemzetközi megítélése (minden bizonnyal az IMF-tárgyalás eredménye miatt), de egy éven belül az ország presztízsében is pozitív változásra számítanak.

A felmérésben megkérdezettek ötös skálán értékelték saját jelenlegi és jövőbeli helyzetüket is: az anyagi helyzet, a munka (tanulás) és az emberi kapcsolatok tekintetében. Az egyéni helyzetet kifejező mérőszámok a korábbiakhoz hasonlóan egytől százig vehetnek fel értékeket. Középpontnak az 50-es érték tekinthető, amelynél alacsonyabb értékek negatív, a magasabbak pozitív előjelű helyzetértékelést vagy várakozást mutatnak. Az internetezők a vizsgált dimenziók közül emberi kapcsolataikat értékelik a legjobbnak és anyagi helyzetüket a legrosszabbnak. Ez a sorrend a felméréssorozat kezdete óta nem változott.

A személyes helyzetre vonatkozó index a választások óta sem változott jelentősen: jelenleg 45 ponton áll. A jövőre vonatkozó index értéke továbbra is 8 ponttal magasabb az aktuális mutatóénál, az internetezők tehát bíznak abban, hogy az új kormány azzal, hogy az ország helyzetén javít, a benne élők helyzetét is könnyebbé teszi – leginkább anyagi helyzetükben számítanak számottevő javulásra. A vizsgált intézmények többségének bizalmi indexében csekély – jellemzően 1-2 tizedpontos – növekedést figyelhettünk meg, így a múlt havi csökkenés után a kormány indexe is újra nőtt (két tizedponttal). A júliusi 3,8 pont 1,3 ponttal magasabb, mint márciusban (még a Bajnai-kabinet idején). Ugyancsak látványosan emelkedett a rendőrség presztízse: a rendőri vezetők lecserélésével párhuzamosan 4 tizedponttal nőtt a bizalmi index, és jelenleg 5,0 ponton áll, éppen 7 tizeddel magasabban, mint márciusban.

A felmérést az NRC 2010. július 28-31. között végezte 1000 internet-használó online megkérdezésével. Az adatbázist az TNS-NRC InterBus kutatásának offline adataival súlyoztuk, így az a legfontosabb demográfiai ismérvek tekintetében reprezentatív a legalább hetente internetező 18-69 éves magyar lakosságra nézve.