A piaci szereplők befolyása nélkül működő, kiszámítható médiatanácsot és emberközpontú médiahatóságot szeretne vezetni Szalai Annamária. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke elmondta: ősszel nevezik ki a szakmai önállóságukat megőrző közmédiumok vezetőit, és várhatóan ősszel tárgyalja meg az Országgyűlés a médiaszabályozás részletszabályait tartalmazó új médiatörvényt is.
A Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) és az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) összevonásával megalakuló új médiahatóság elnöke szerdai bemutatkozó sajtótájékoztatóján az összevonást a költségek csökkentésének szándéka mellett azzal indokolta, hogy a tartalom és a terjesztés felügyelete ne váljon szét. Szalai Annamária elmondta: olyan, emberközpontú szervezetet akar vezetni, amely a közösség érdekeit védi. Példaként említette a hírközlési és médiabiztos intézményét, amely az előfizetők és felhasználók panaszait vizsgálja ki.
A médiahatóság elnöke gyors és határozott szervezetátalakítást tervez, az idei évet azonban átmenetinek tartja. Mint mondta, a parlament az ősszel választja meg az Országos Rádió és Televízió Testület utódjának tekinthető médiatanács tagjait, majd fel kell állnia a Közszolgálati Közalapítvány három kormánypárti, három ellenzéki és két, a médiatanács által delegált tagból álló kuratóriumának. A közmédiumok jelenlegi elnökeit váltó vezérigazgatóit - a médiatanács javaslatára - ez a kuratórium a választja meg.
A parlament várhatóan szeptemberben dönt a médiaalkotmánynak nevezett keretszabályokról is, majd még ősszel megkezdődhet a részletszabályokat tartalmazó médiatörvény tárgyalása - közölte Szalai Annamária. Hozzátette: az alkotmánymódosítással, valamint a médiát és a hírközlést érintő, kedden kihirdetett jogszabály-módosítással megkezdett szabályozási folyamat ezzel válik teljessé. Azzal kapcsolatban, hogy a törvénycsomag miatt mindhárom ellenzéki párt az Alkotmánybírósághoz fordul, Szalai Annamária elmondta: a testület döntését nem kívánja megelőlegezni, azt kellő tisztelettel veszi majd tudomásul.
A közmédiumok megőrzik szakmai önállóságukat, csak a tulajdonosi jogokat gyakorló kuratóriumokat vonják össze - hangsúlyozta Szalai Annamária. Ezt a testületek kezelhetetlenül nagy létszámával és a közmédiumok pazarló gazdálkodásával indokolta. Példaként hozta fel, hogy amíg a Magyar Rádió felelősen gazdálkodott az elmúlt években, addig a Magyar Televízió felélte a vagyonát, botrányos székházberuházáson van túl, s "az év végére - ha addig kibírja - tízmilliárd forintos hiánya lesz", a Duna Televíziónál pedig szerződéseket vizsgálnak. Ezt a rendszert az alapjaitól kell újraépíteni - fogalmazott. Hozzáfűzte, hogy a közmédiumok felesleges, profiljuktól idegen terhektől szabadulnak meg, nem kell például a vagyongazdálkodással foglalkozniuk.
Az ORTT helyébe lépő médiatanácsról szólva - amelynek szintén elnöke lesz - Szalai Annamária elmondta: az Országos Rádió és Televízió Testületénél kiszámíthatóbb munkát végző szervezetet szeretne, amely "csip-csup hatósági ügyek" helyett érdemi, stratégiai döntésekkel foglalkozik, nem egyszerű bejelentésekkel, néhány másodperces reklámidő-túllépésekkel. Szerinte az ORTT működésében nem a delegáltak politikai meggyőződése okozott gondot, hanem az, hogy a tevékenységét a piaci szereplők képesek voltak befolyásolni. Ezt a jövőben el kell kerülni - mondta.
Kérdésre válaszolva Szalai Annamária arról is beszélt, hogy egyes nemzetközi szervezetek "jól követhető, szervezett mozgás" következményeként kifogásolták az új magyarországi médiaszabályozást, ezért érte azt számos alaptalan és elhamarkodott vád. Mint mondta, az offenzívát "sértett, a változásokkal elégedetlen emberek" szervezik külföldön, és reméli, hogy a tekintélyesebb nemzetközi szervezetek alaposabban fognak tájékozódni, mielőtt véleményt nyilvánítanak.
Szalai Annamária arra is kitért, hogy az új médiaszabályozásnak nincs olyan eleme, amely centralizálná a hatalmat, a médiahatóság elnökét pedig számos európai országban a miniszterelnök vagy a szakminiszter nevezi ki. Így volt ez a korábban kormányhivatalként működő NHH esetében is, ezzel szemben a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság autonóm államigazgatási szerv - emelte ki. A hatóság elnökeként Szalai Annamária a médiát érintő ügyekkel foglalkozik majd, a hírközlési területért Mátrai Gábor elnökhelyettes felel.
Az elnökhelyettes a sajtótájékoztatón a közeljövő feladatai között említette a digitális átállásra való felkészülést és az így felszabaduló frekvenciák hasznosítását, az Európai Unió telekommunikációval foglalkozó irányelvének a hazai jogrendbe illesztését. Még az idén megpályáztatják a 450 megaherzes frekvenciát.
Szalai Annamáriát szerdai hatállyal nevezte ki Orbán Viktor miniszterelnök a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság élére. Megbízatása kilenc évre szól.
Úgy tűnik, kudarcba fullad a kormány hónapok óta tartó küzdelme, hogy betiltsa a Pride felvonulást. A hatalom szerint tiltott rendezvény, a szélsőségesek próbálják akadályozni. A HVG élő közvetítése a 30. Budapest Pride-ról.
A tiltottá lett Pride üzenete aktuálisabb, mint valaha.
A Tisza Párt elnöke úgy nyilvánult meg félreérthetetlenül a Pride-ról, hogy le sem írta a rendezvény nevét.
Az indoklás szerint azért, mert nem fellebbeztek a tiltás ellen, de a szervező főváros szerint nem is kell engedély.
Mindenki találgatja, hogyan alakul a Pride.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
Felsővezeték-szakadás volt.
A miniszterelnök szerint a rend nem magától jön létre, azt először meg kell teremteni aztán pedig megvédeni.
Trükköznek a számokkal a gyermekvédelemben.
A nagy hőség miatt kellett lépni.
Az összes táv elérte a limitet.
