"Önmagában az új hatóság elnökének személye is fölvet problémákat. Azt gondolom, hogy Szalai Annamária eléggé keményvonalas politikusa a Fidesznek, de itt igazából magával a struktúrával van fönntartásunk” – hangsúlyozta a Lehet Más a Politika (LMP) frakcióvezető-helyettese. Karácsony szerint a probléma egyrészt az, hogy a vezetőjét a miniszterelnök nevezi ki, másrészt az, hogy a kinevezés kilenc évre szól, végül az, hogy „a politika ennyire meghatározza a közszolgálati médiumok irányítását”.

Az ellenzéki politikus szerint számos ponton alkotmányellenes az új médiatörvény: főleg az Alkotmány 61. paragrafusát sérti, ezért pártja a jövő héten az Alkotmánybírósághoz fordul. „Nem ismerek Magyarországon egyetlen olyan szakmai szervezetet, amelyik az új törvényt egy az egyben támogatta volna” – fűzte hozzá Karácsony, elismerve ugyanakkor, hogy a törvényben vannak pozitív elemek. Ilyen szerinte a kevesebb kuratórium és az átláthatóbb gazdálkodás. Hozzátette: az új törvény a 37./1992-es alkotmánybírósági határozatnak sem felel meg, az ugyanis kimondja, hogy a közszolgálati média irányításában egyetlen politikai szereplő – sem a kormány, sem valamelyik párt – nem tehet szert döntő befolyásra.

Karácsony álláspontja szerint a régi médiatörvény számos sebből vérzett és változtatni kellett volna rajta, de nem így: átláthatóbbá kellett volna tenni a gazdálkodást és „a civil delegálási rendszerben kellett volna rendet rakni”. Az LMP frakcióvezető-helyettese szerint ugyanakkor a régi médiatörvény szabta kereteken belül működhetett jó közszolgálati médium,  mégpedig a Magyar Rádió, „amely egy sikertörténet volt az elmúlt években”. Hozzátette: szerinte a média új vezérigazgatói a rendszer struktúrájából adódóan „komoly pártpolitikai befolyásnak lesznek kitéve”. Az ellenzéki politikus úgy látja, hogy egy „a társadalom sokszínűségét kifejező kuratóriumra” kellett volna bízni a közszolgálat média irányítását.

A hvg.hu kérdésére Karácsony úgy felelt: „Szalai Annamáriának a médiáról alkotott fölfogása eléggé keményvonalas. Ő mást gondol a szólásszabadságról, mint amit mi gondolunk és mást gondol a közszolgálatiságról is.”  Szerinte arra az elnöki hatalomkoncentrációra, ami az új szabályozásban megjelenik, „nemzetközi példát a világnak azon a táján, amelyre szeretnénk hasonlítani, keveset találni. Hihetetlenül nagy hatalommal bír a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke – vélte a frakcióvezető-helyettes.

Szintén a hvg.hu kérdésére Karácsony azt mondta: ebben a kérdésben az LMP „nem nagyon” egyeztetett a másik két ellenzéki párttal, de a „több szem többet lát” elve alapján üdvös, hogy a másik két párt is megfogalmazza az Alkotmánybíróságnak a náluk fölmerült alkotmányossági aggályokat.

Karácsony Gergely a hvg.hu-nak nyilatkozva a kedd esti televíziós interjújával kapcsolatban azt mondta: a kormánnyal szemben ellensúlyt jelenthetne, „ha az önkormányzatok nem lennének narancssárgák”. Hozzátette: pártja ezen aktuálpolitikai cél miatt „akár össze is bútorozhatna a szocialistákkal”, de szerinte bármilyen független jelöltnek – legyen az az általa egyébként nagyon tisztelt Kaltenbach Jenő volt kisebbségi országgyűlési biztos – „rossz ajánlólevél, ha az MSZP támogatja”. Úgy vélte: „az, hogy Tarlós István főpolgármesterré választásának megakadályozása legyen a programunk, az kicsit kevés”. Karácsony úgy látja: a főpolgármesteri posztnál fontosabb, hogy a fővárosi közgyűlésben milyen arányok vannak és reális politikai cél, hogy ott ellenzéki többség alakuljon ki.

Schiffer András LMP-s frakcióvezetőnek Orbán Viktor miniszterelnökhöz írt szerdai levelével kapcsolatban Karácsony hangsúlyozta: Sukoró az állampolgári érdekeken fölülkerekedő lobbiérdekek szimbóluma, ezért „fontos, hogy a miniszterelnök tisztázza a szerepét”. Karácsony azt mondta: az LMP nem állítja, hogy a Lauder-Orbán megbeszélésen valamilyen piszkos ügylet történt volna, egyszerűen szeretne tisztán látni. (Késődélután megérkezett a miniszterelnökségi fősajtós válasza, mely nem elégítette ki az ellenzéki pártot – Sz. P.)