A Katonai Biztonsági Hivatalnál (KBH) még folyó vizsgálata szerint a szolgálat korábbi vezetése valószínűsíthetően adminisztratív hibát követett el, amikor csak 2009 májusában zárták ki a KBH rendszeréből Cs. Istvánt, a romák sérelmére elkövetett gyilkosságok egyik gyanúsítottját, miközben kapcsolatuk vele már korábban megszűnt - közölte szerdán a Honvédelmi Minisztérium.

Cs. István és a KBH kapcsolatáról egy ével ezelőtt számolt be a HVG. Mint a hetilap megírta, Cs. nem volt a KBH ügynöke, ám legkevesebb két alkalommal szolgált értesülésekkel, és úgy tudni, híreiért pénzt is kapott. Informátorként működött például a koszovói békefenntartók táborából néhány évvel ezelőtt eltűnt kézigránátok ügyében. A Magyar Nemzet szerdai száma szerint ezen kívül a 2006 őszi zavargások alatt arra kérték, adjon információkat egy motoros társaságról, majd arra, hogy a rendbontók között hivatásos vagy szerződéses katonákat azonosítson.

Mint azt a KBH a föllelhető iratok áttanulmányozása után közölte, Cs. Istvánt szerződéses katonai szolgálatának idején - a KBH korábbi vezetésének állításával ellentétben - valóban beszervezték. Folyamatosan kapott feladatokat és adott jelentéseket a későbbi, fél éves koszovói külszolgálata idején is, amely 2008 februárjában ért véget. Cs. István ezt követően egészségügyi szabadságon volt, és tartótisztjének állítása szerint a 2009-ben történt leszereléséig nem találkoztak - olvasható a tárca közleményében.

"Tény viszont" - mint írták -, hogy 2009 júliusának végén a KBH akkori vezetése elrendelte, hogy a kapcsolattartók keressék meg informátoraikat és a romagyilkosságokkal összefüggő jelenségekről kérdezzék őket. Ennek értelmében kezdeményezte Cs. Istvánnal a találkozót a tartótisztje. Ez meg is történt, de ekkor a jegyzőkönyvek tanúsága szerint érdemi információ nem hangzott el. Cs. Istvánnak a 100 millió forintos "vérdíj"-ra utaló kijelentését a kapcsolattartó nem ítélte ilyennek - tették hozzá.