A harcászati szakértő - aki részt vett az eseményeket évekkel ezelőtt vizsgáló Papp-, és az Ignácz-bizottságban is -, úgy vélte, jobb felkészültséggel és felszereltséggel meg lehetett volna védeni az MTV-székházat, és 2006 szeptemberében "a jó isten nagyon odafigyelt, hogy se a támadók, se a rendőrök közül ne haljon meg senki".

Az albizottsági ülésen Magyar István és Majoros Zoltán nyugalmazott rendőrezredes, a Rendőrségi Biztonsági Szolgálat egykori műveletirányítója egyaránt elmondta, hogy a Szabadság téren bevetett vízágyú négy fős személyzete közvetlen életveszélyben volt. Amikor a tévé épülete előtt a sárban rekedve mozgásképtelenné vált a jármű, egy tüntető megpróbálta feltépni a jármű tetején lévő lemezt, hogy égő Molotov-koktélt hajítson a benne ülőkre.

Sokkot kapott a parancsnok

Magyar István a 2006. szeptember 18-19-i rendőri fellépésről szólva a súlyos nehézségek, hibák közé sorolta, hogy nem voltak előzetes bűnügyi felderítési információk, ezért nem tudta a rendőri vezetés, mire készülnek a tüntetők. Az események forgatagában összeomlott a rendőrség kommunikációs rendszere, nem működött a rádióforgalmazás, továbbá nem volt a helyszínen parancsnok, illetve akit erre kijelöltek, az a tévészékház épületében sokkot kapott és intézkedésképtelenné vált.

Dilettantizmus

A harcászati szakember október 23-ával kapcsolatban többek között azt emelte ki, hogy dilettantizmus volt egy működőképes harckocsit a belvárosba vinni, hiszen az még a fegyverei nélkül is veszélyes eszköz. Majoros Zoltán az albizottságban elmondta, hogy a Budapestre vezényelt rendőröknek hiányos volt a felszerelése, és mire ezt 18-án délután észlelték, már elmentek a raktárosok. Ezért nem pótolták azt időben. Az ezredes szerint a Szabadság téren a támadók jobban fel voltak szerelve, mint a rendőrök, az összecsapásban törtek a sisakok, pajzsok.

Éles lőszerrel a téren

Az ezredes rendkívül kritikus helyzetnek értékelte többek között azt, hogy miközben a Szabadság téren több ezres, felfegyverzett, agresszív tömeg gyűlt össze, az Egyesült Államok téren lévő követségét éles lőszerrel felszerelt rebiszesek védték, továbbá, hogy a székház mögött őrizetlenül hagyott, tárva-nyitva álló rendőrségi mikrobuszokban hevertek sorozatlövő fegyverek és éleslőszerek. Majoros Zoltán beszámolt arról, hogy rendőrségi rádiós rendszer annyira csődöt mondott, hogy már komolyan felmerült a kézjelekkel történő kommunikáció, irányítás lehetősége.

Felsőbb utasítás ellenére tárgyalt Toroczkaival

Az ezredes elmondta, hogy a felsőbb utasítás ellenére tárgyalt a tüntetőkkel, és beengedte képviselőjüket, Toroczkai Lászlót beolvasni kívánt petíciójával. Cserébe a tömeg hátrébb ment a székháztól. Az október 23-ai fővárosi események kapcsán elmondta, hogy amikor a Kossuth térről az Akadémia utcán keresztül a Bajcsy-Zsilinszky útra szorítottak ki egy pár ezer fős tömeget, akkor azt már nem tudták megakadályozni, hogy a Fidesz sok tízezres, az Astoriánál tartott gyűlése felé vonuljanak.

Első és másodfok

Az albizottság hétfőn ügyészségi vezetőket is meghallgatott. Arra a kérdésre: miként fordulhatott elő az, hogy a 2006 szeptemberében első fokon előzetes letartóztatásba helyezett másfélszáz ember nagy részét másodfokon szabadlábra helyezték, Szoboszlai Richárd fővárosi főügyészhelyettes azt emelte ki, hogy az elsőfokú döntések idején még zajlottak az utcai zavargások, ahová  nem lehet visszaengedni azokat, akikről feltételezhető volt, hogy újabb jogsértéseket követnek el. Hetekkel később azonban már ez a helyzet nem állt fenn.

Egy rendőrt ítéltek el jogerősen

Az eljárás alá vont, ám később felmentett tüntetők, illetve a felderítetlenül maradt rendőri bántalmazások kapcsán Falvai Zsolt, a Budapesti Nyomozó Ügyészség vezetője megjegyezte, hogy ilyen tömegű kétséges rendőri jelentést még nem látott, mint 2006 őszén. Ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a rendőri jelentés mégiscsak közokirat, így annak tartalmát el kell fogadni, amíg azzal ellentétes bizonyítékok fel nem merülnek. Hozzátette, hogy egy rendőrt már jogerősen elítéltek, további kilencnek pedig folyamatban van a büntetőpere közokirat-hamísítás, illetve hamis tanúzás miatt.

Hiányoznak a térfigyelő kamerák felvételei

A rendőri jogsértések bizonyítási nehézségeire példaként Falvai megemlítette, hogy a kilőtt gumilövedék nem köthető ahhoz a puskához amelyből kilőtték, így nehezen azonosítható az a rendőr, aki jogsértő módon használta fegyverét. A térfigyelő kamerák felvételei közül pedig rendre hiányoztak azok, amelyek rendőri jogsértésekre deríthettek volna fényt. Falvai meglepőnek nevezte azt is, hogy a rendőrök nem csak az események utáni hónapokban zártak össze, de máig sem beszélnek a történtekről. Még azok sem beszélnek, akik időközben eltávoztak a testülettől, holott lassan elévülnek a 2006-os rendőri jogsértések.

Nem kaptak segítséget a bűnügyi felderítést végző szervektől

Szoboszlai Richárd arra is felhívta a képviselők figyelmét, hogy a rendőrség körében bűnügyi felderítést végző szervektől nem kaptak segítséget a jogsértő rendőrök felelősségre vonásához. Az ügyészség maga pedig nem végezhet felderítést, csak a más hatóságoktól kapott tények, bizonyítékok értékelésére, vizsgálatára van lehetősége.

Az MSZP bojkottálja az albizottság munkáját

Az emberi jogi bizottság "A 2002 és 2010 között és különösen 2006 őszén az állam részéről a politikai szabadságjogokkal összefüggésben elkövetett jogsértéseket vizsgáló" albizottsága május 20-án jött létre. Az ellenzék három pártja közül kettő részt vesz az albizottság munkájában, Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) a testület egyik alelnöke, továbbá Morvai Krisztina, a párt Európa Parlamenti képviselője is rendszeresen részt vesz az albizottság ülésein. Továbbá az LMP delegált képviselőt a testületbe, ugyanakkor az MSZP bojkottálja az albizottság munkáját.

A parlament nemzetbiztonsági, honvédelmi és emberi jogi bizottságai 2006. október 31-i meghallgatásának jegyzőkönyve, Bene László akkori országos rendőrfőkapitány beszámolójával az október 23-i eseményekről.