Augusztusban némiképp romlott az internetezők közhangulata – derül ki az NRC Piackutató felméréséből. A hvg.hu NetHangulat index 1 pontot csökkent, és jelenleg 34 ponton áll, ami ugyan 6 ponttal alacsonyabb a májusi értéknél, de még így is 11 ponttal magasabb, mint amit a választások előtt mértünk. Nyár végén a netpolgárok 67 százaléka volt pesszimista, és 24 százalékuk gondolta úgy, hogy jó irányba mennek a dolgok.
Az országgyűlési választásokkal fordulóponthoz érkeztünk a Nethangulat mérések történetében. Ahogy arra számítani lehetett, a Fidesz elsöprő győzelmének eredményeként április végére ugrásszerűen nőtt a NetHangulat index. Az addig példátlan, 14 pontos növekedés 37 pontra repítette az indexet, egy hónappal később pedig újabb 3 pontos növekedést regisztráltunk, így május végén már 40 ponton állt a mutató. Ez az érték lényegesen magasabb volt az év elején mérthez képest, de még mindig nem érte el az index eddigi – 2006 tavaszán – mért maximumát, és továbbra is inkább pesszimista közhangulatot jelzett.
A relatív eufóriát némi kiábrándulás követte: júniusban ugyanis jelentősen, 8 ponttal csökkent az index értéke. A csökkenés azonban nem folytatódott, sőt júliusban ismét növekedést regisztrálhattunk. A helyzet augusztus végére sem változott jelentősen: bár az index egy ponttal csökkent, úgy tűnik, az internetezők közhangulata némiképp megállapodott egy, a választások előttihez képest lényegesen magasabb szinten.
A hvg.hu NetHangulat Index alakulását meghatározó alapkérdés a korábbi hónapokkal megegyező módon januárban is a következő volt: Általában milyennek látja Ön a magyarországi helyzetet? Inkább jól vagy inkább rosszul alakulnak a dolgok? A NetHangulat index ötvenes értéke tekinthető középpontnak. A középpontnál alacsonyabb értékek pesszimista, az ennél magasabb értékek optimista hangulatot jelentenek.
A középponttól való távolság a pesszimizmus vagy az optimizmus mértékét határozza meg. Eszerint az internetezőket az elmúlt tizenkét hónap mindegyikében (sőt az elmúlt öt évben) inkább borúlátó hangulat jellemezte, és még a választásokat követően is a pesszimisták voltak többségben. A tavaly márciusi mélypont idején a hazai netpolgárok 91 százaléka gondolta úgy, hogy rossz irányba mennek a dolgok; ez az arány márciusban 81 százalék volt, májusban pedig csupán 58 százalék – júliusban pedig 67 százalékot mértünk, vagyis a pesszimisták aránya egy hónap alatt négy ponttal nőtt. Az optimistáké ezzel szemben viszont csak kettővel csökkent (és most 24 százalékon áll), ami azzal magyarázható, hogy a korábban bizonytalanok egy része is a borúlátók táborához csatlakozott.
| ||||||||||||||||||||
Az index értéke ezúttal nem változott a férfiak körében, miközben a nők körében csökkent – így a két nem hangulatában ismét jelentősebb különbséget figyelhetünk meg: a férfiak (37 pont) valamivel optimistábbak, mint a nők (30 pont). Az egyes életkori csoportok között is megfigyelhetünk eltérést: legborúlátóbbak a 30 év alattiak, a legoptimistábbak pedig az 50 felettiek – érdekes módon azonban a harmincas éveikben járó internetezők körében is az átlagosnál magasabb az index értéke.
|
A válaszadók a kutatás során nem csak általánosságban, hanem egyes tényezők szerint lebontva is értékelték az ország jelenlegi és jövőbeli helyzetét. A megkérdezettek az iskolai osztályzatoknak megfelelően ötös skálán külön értékelték a demokrácia működését, a gazdasági helyzetet, az egészségügyi ellátást, a közlekedést, a szociális ellátást és az ország nemzetközi megítélését. Az ország helyzetét kifejező mérőszámok a NetHangulat indexhez hasonlóan egytől százig vehetnek fel értékeket. Középpontnak az 50 tekinthető – az ennél alacsonyabb értékek negatív, a magasabbak pozitív előjelű helyzetértékelést vagy várakozást mutatnak.
A választásokat követően az ország helyzetét mutató index értéke is nőtt, igaz, a főindexhez képest sokkal kisebb mértékben, mindössze 3 ponttal. Július végén 30 ponton állt, ami hosszú ideje a legmagasabb érték volt. Az elmúlt egy hónap azonban 2 pontos csökkenést hozott, így a mostani 28 pont alig magasabb annál, mint amennyit a választások előtt mértünk. Az internetezők értékítélete tehát reálisnak tűnik: miközben a kormányváltás következtében az általános közhangulat javult, azért az ország helyzetét még nem látják varázsütésre jobbnak, mint tavasszal. Sőt az ország nemzetközi megítélését kifejezetten rosszabbnak gondolják most – ami minden bizonnyal a sikertelen IMF-tárgyalásnak köszönhető.
Ha az ország helyzetét most nem is érzik jobbnak a netpolgárok, mint korábban, abban mindenképp bíznak, hogy egy év múlva már sokkal jobb lesz – erre utal, hogy a várakozásokat jelző index értéke 7 ponttal haladja meg az aktuális mutatóét. (Igaz, ez a különbség áprilisban még 11 pontos volt, tehát már nem olyan erős a csodavárás, mint néhány hónappal ezelőtt.)
Legrosszabbnak továbbra is a gazdasági helyzetet látják a netezők (ötös skálán 1,80-os átlagértékkel), és e területen várják a leglátványosabb javulást is – de jelentős pozitív tendenciára számítanak az egészségügy területén és az ország nemzetközi megítélésében is.
|
A felmérésben megkérdezettek ötös skálán értékelték saját jelenlegi és jövőbeli helyzetüket is: az anyagi helyzet, a munka (tanulás) és az emberi kapcsolatok tekintetében. Az egyéni helyzetet kifejező mérőszámok a korábbiakhoz hasonlóan egytől százig vehetnek fel értékeket. Középpontnak az 50-es érték tekinthető, amelynél alacsonyabb értékek negatív, a magasabbak pozitív előjelű helyzetértékelést vagy várakozást mutatnak. Az internetezők a vizsgált dimenziók közül emberi kapcsolataikat értékelik a legjobbnak és anyagi helyzetüket a legrosszabbnak. Ez a sorrend a felméréssorozat kezdete óta nem változott.
A személyes helyzetre vonatkozó index a választások óta sem változott jelentősen: jelenleg 46 ponton áll. A jövőre vonatkozó index értéke továbbra is 8 ponttal magasabb az aktuális mutatóénál, az internetezők tehát bíznak abban, hogy az új kormány azzal, hogy az ország helyzetén javít, a benne élők helyzetét is könnyebbé teszi – leginkább anyagi helyzetükben számítanak számottevő javulásra.
A vizsgált intézmények többségének bizalmi indexében az elmúlt egy hónapban mindössze csekély – jellemzően 1-2 tizedpontos – változást figyelhettünk meg. Korábban beszámoltunk arról, hogy a választások óta jelentősen nőtt a kormány és a rendőrség presztízse is. Előbbié ezúttal nem változott, utóbbié újabb egytizedponttal emelkedett – így ha most nem is folytatódott a pozitív trend, mindenesetre mindkét intézmény őrzi a megnövekedett bizalmat.
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A felmérést az NRC 2010. augusztus 28-31. között végezte 1000 internet-használó online megkérdezésével. Az adatbázist az TNS-NRC InterBus kutatásának offline adataival súlyoztuk, így az a legfontosabb demográfiai ismérvek tekintetében reprezentatív a legalább hetente internetező 18-69 éves magyar lakosságra nézve.
A családja körében hunyt el Ozzy Osbourne 76 évesen. Az egykor zűrös életű rocklegenda alig két hete adta le minden idők második legtöbb bevételt termelő jótékonysági koncertjét. Számos egészségügyi problémája volt, Parkinson-kórban is szenvedett.
Az amerikai elnöknek Jeffrey Epsteinnel kapcsolatban olyan összeesküvés-elmélet ellen kell védekeznie, amilyenekhez korábban ő szoktatta a most dühös táborát.
