A jobboldalon nem kevesen örvendenek a régóta kívánt szabályozási elképzelések törvénybe foglalásának: a történteket a húszéves médiaháború megnyerésének látják - fogalmazott az MR1–Kossuth Rádiónak Tölgyessy Péter.
Az elemző felidézi: Magyarországon a rendszerváltás előtt kialakult a hatalom elvárásai és a közönség között lavírozó, a pártvezetést mélyen lenéző, de hozzá mégis hajlékonyan igazodó, cinikus sajtóelit. A rendszerváltást követően a médiaelit pozícióit tovább akarta erősíteni, de ez a szándéka már ütközött az Antall-kormány elképzeléseivel, bár Antall József egy ideig inkább megnyerni és nem legyőzni szerette volna őket. A kormányfő ezért fogadta el az SZDSZ javaslatát a sajtószabályozás BBC elveinek megfelelő angolszász modelljére. Ez távolságtartóbb közszolgálati médiát, az írott sajtóban véleményszabadságot intézményesített.
A kilencvenes évek legelején a magyar sajtó túlnyomó hányada még értékeiben, nyelvében, világlátásában a baloldal valamelyik irányzatához kötődött, a választásokon többséget kapott új legitim jobboldali hatalom pedig alig talált olyan fórumot, amelyben igazán magára ismerhetett volna - fogalmazott Tölgyessy. A küldetése hitében megbicsaklott jobboldal már 1990 őszétől erővel kívánt változtatni a számára érthetően elfogadhatatlan sajtóviszonyokon. A máig ható alapképlet már ekkor megfogalmazódott: a jobboldal kudarcainak fő oka nem a nehéz helyzetben történő esendő kormányzás, hanem a választókat módszeresen manipuláló ellenséges sajtó - véli az elemző.
A mára sokban intézményesült online sajtó kevésbé pártelvű, de a rádiók egy részében is nagyobb a tárgyilagosság. A hazai nyilvánosság egyik legígéretesebb újdonsága az önreflexióra képes fiatal jobboldal megjelenése az interneten. Tölgyessy ennek kapcsán azt is kiemeli: a Jobbik és az LMP minden érdemibb hagyományos sajtóháttér nélkül jutott a parlamentbe.
A kormánytöbbség új törvényjavaslataival mintha a kilencvenes évek médiaháborúját kívánná megnyerni - véli Tölgyessy. Megalapozni óhajtja a jobboldali gondolat terjesztésének állami támogatását, és támasztékot remél adni a sajtó rigorózusabb állami ellenőrzésének. Az új médiarendezés nem szünteti meg Magyarországon a sajtószabadságot - állítja Tölgyessy -, ám törvényekben kodifikálná a tartós jobboldali médiatúlsúlyt hazánkban, ami elégtételt ad a sokáig lenézett jobboldali újságíróknak. De ha ők most egyszerre téríteni kezdenének, az hosszabb távon csak gyengítheti a jobboldalt a személyes szférája megsértésére igencsak érzékeny országban. A hagyományosan ellenzéki kultúrájú Magyarországon nem igazán okos megszorongatni az ellenzéki sajtót - teszi hozzá Tölgyessy.
