Az LMP képviselője, Kaufer Virág öt pontból álló javaslatcsomagot nyújt be a Háznak, mellyel a nők munkaerőpiaci helyzetén szeretne javítani – jelentette be Ertsey Katalin, Kaufer párttársa szerdai sajtótájékoztatóján. Az öt pont mögött számos szervezet, például az ENSZ, a Központi Statisztikai Hivatal és a Nagycsaládosok Országos Egyesületének szakmai konszenzusa van, célja, hogy szülés után a nők visszakerülhessenek a munkaerőpiacra – mondta a képviselő.

Az ökopárt szerint a nehéz helyzetre való tekintettel először is létre kell hozni a „munkaügyi kormánybiztos” posztját. Az ő feladata kifejezetten az lenne, hogy elősegítse a kisgyerekes szülőknek a munka világába történő visszatérését.

A munkahelyre való visszatérést hivatott segíteni a második pont. Eszerint „a gyest utalvány formában tarthassák meg a nyolcórás munkát végzők, valamint a meghosszabbított gyesen lévők”, például az ikrek, a fogyatékosok vagy a tartósan beteg gyerekek szülei. A párt szerint fejleszteni kell a különböző munkaerőpiaci szolgáltatásokat, az egyetemeknél pedig azt kell elérni, hogy ne szűkítsék a gyes, illetve a gyed melletti diplomaszerzés lehetőségét.

„Vonzóvá kell tenni a rugalmas munkavégzési formákat” – idézte a harmadik pontot a politikusnő. Szerinte a munkaadóknak egy éven át járulékkedvezményt kellene kapniuk abban az esetben, ha gyesről visszatérő alkalmazottat rugalmas formában, például távmunkában foglalkoztatnak. Az LMP úgy látja: a kisgyerekesek számára vállalkozói kedvezményeket kell biztosítani, például a Start-Plusz kártya általi kedvezmények kiterjesztésével.

Végül fejleszteni kell a napközbeni gyermekellátást – ismertette pártja utolsó pontját Ertsey. Eszerint, bár nincs rá jogszabály, egy rossz szokásjog alapján négykor már kinézik a gyerekeket az óvodából, ötkor pedig már minden óvoda zárva tart. Ezen változtatni kell – vélte az LMP képviselőnője.

Csak a jóindulaton múlik

A sajtótájékoztatón ugyancsak jelenlévő Panu Laturi, a finnországi Zöld Liga titkára hazájának az e tárgykörben a hatvanas évektől divatozó modelljét ismertette. Ennek fő alapelve az anya választásának szabadsága, amihez fejlett infrastruktúra épült ki az elmúlt évtizedekben: bölcsődék, óvodák, napközik. A bölcsődék már három hónapos koruktól fogadják a fiatalokat. A nők átlagosan kilenc hónappal a szülés után mennek vissza dolgozni – derült ki Laturi szavaiból. A törvények szigorúan kimondják, hogy az a cég, amelynél a szülés előtt a nő dolgozott, köteles őt a szülés után visszavenni – tette hozzá a finn politikus, aki szerint ez a rendszer költségvetési szempontból is remek, mert a nők számára lehetővé teszi, hogy minél előbb visszamenjenek dolgozni, így nő az adófizetők száma. Hangsúlyozta: mindez jelentősen megváltoztatta a társadalomnak a nőkre vonatkozó fölfogását.

Azokban az országokban nő a népesség, ahol a nők tudnak dolgozni – egészítette ki finn kollégáját Ertsey Katalin, hozzátéve, hogy az LMP javaslatainak elfogadása „gyorsan megtérülne” és a versenyképességre is jótékony hatást gyakorolna.

A hvg.hu kérdésére, hogy mindez nem növelné-e a költségvetési hiányt, Ertsey úgy reagált: bár olcsóbb a gyest meghosszabbítani és a nőket otthon tartani, mint bölcsődéket építeni, a családi napközik fejlesztése lehetne a megoldás. Hozzátette: pártja számára elfogadhatatlan, hogy a tízezer fős lélekszám alatti településeknek „nem kötelességük ezt a problémát egyáltalán kezelni és csak a jóindulatukon múlik, hogy családi napköziket fönntartanak-e”.

Arra a fölvetésünkre, hogy a gyereknek nem az-e a jó, ha hároméves koráig a mamájával van, Ertsey azt felelte: az LMP a választás szabadságát hiányolja a mai Magyarországon. Ennek fő oka az, hogy olyan munkába kénytelenek visszamenni, ami a családi élet rovására megy. Ha az anya dolgozni akar, de a körülmények otthonmaradásra kényszerítik „nem biztos, hogy kiegyensúlyozott, jó anya lesz”, ha adott számára a választás szabadsága, ez kiegyensúlyozottá teszi és ez a gyereknek is jó – mondta. Ma Magyarországon a nők nem tudnak egyszerre karriert és családot építeni – tette mindehhez hozzá Panu Laturi.

A hvg.hu azt kérdezte Ertsey Katalintól, hogy a polgári jogegyenlőség és a női emancipáció közül pártja melyiket preferálja a női politikusi kvóta kérdésében. Válaszában Ertsey arra hívta föl a figyelmet, hogy az LMP saját magára vonatkoztatva alkalmazott női kvótát: a pártlista minden harmadik politikusa nő volt. Szerinte azonban amíg egy szerves fejlődés következtében a nők nem kerülnek abba a helyzetbe, hogy a férfiakét akár csak megközelítő arányban lehessenek például miniszterek vagy államtitkárok, és nincs kikből választani, addig ilyen kvótát teljesen hasztalan bevezetni. „A kvóta ugyanis nem attól működik, hogy lefektetünk egy merev szabályt. Álságos dolog” – fogalmazott Ertsey Katalin.

Szegő Péter