Míg az áprilisi országgyűlési választáson még 10 926 szavazókörben adhatták le voksaikat a választók, most 10 743-ban. Az országgyűlés ugyanis a nyáron új törvényt alkotott a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról, és ebben előírta: a települési önkormányzat képviselő-testületének, illetve a fővárosi és a megyei közgyűlés tagjainak számát a választás évének január 1-jei lakosságszáma alapján kell meghatároznia a települési jegyzőknek. 

A jegyzőknek július közepéig kellett megállapítaniuk és közzétenniük a képviselő-testületek, közgyűlések létszámát és az új egyéni választókerület-számokhoz igazodva "újra kellett rajzolniuk" a tízezernél több lakosú településeken az egyéni választókerületek határait.  

Az egyéni választókerületek átalakítása miatt "hozzá kellett nyúlni" egyes szavazókörökhöz is; felül kellett vizsgálniuk az új választókerületekhez igazodva a szavazókörök számát és területi elosztását, vagyis el kellett végezniük a szakszóval körzetesítésnek nevezett feladatot.  A körzetesítés során az összes címet, ahol választópolgár lakik, a körzetesítést segítő szoftverrel besorolják egy szavazókörbe. 

A szavazókörök felülvizsgálata során egyes szavazókörök "feleslegesnek" bizonyultak, így azokat megszüntették és az októberi önkormányzati választáson körülbelül kétszázzal kevesebb, összesen 10.743 szavazókörben adhatják le a voksaikat a választók. 

A választási eljárásról szóló törvény szerint a szavazóköröket a jegyzőknek úgy kell kialakítaniuk, hogy azokba lehetőleg 600-nál több, ám 1.200 választópolgárnál kevesebb jusson, és minden településen legyen legalább egy szavazókör.