A FAZ az ajkai katasztrófáról és a privatizáció haszonélvezőiről

Veszprémi keltezésű beszámolójában a német konzervatív újság bécsi tudósítója rámutat: a természeti csapást kizáró kormányfői megállapítás után Papcsák Ferenc kormánymegbízott nyomban kiterjesztette vizsgálódásait a 90-es években a szocialista kormány alatt privatizált alumíniumiparra. Ezt már korábban sürgette Jávor Benedek LMP-képviselő, nyílt levélben kérve Fellegi Tamás minisztertől a Mal Zrt. privatizációs szerződéseinek nyilvánosságra hozatalát.

„Az LMP kezdeményezése egybeesik a kormány, a Fidesz-MPSZ és a KDNP szándékaival. A Fidesz feni a fogát arra, hogy ahol csak lehet, kivetnivalót találjon a korábbi szocialista-liberális kormányokon. Az LMP följelentette Gyurcsány Ferenc volt szocialista miniszterelnököt, arra hivatkozva, hogy annak kormánya jogellenes módon különösen jelentősnek minősített egy Budapest közelébe tervezett kaszinóvárost. A törvény az LMP szerint lehetővé teszi bizonyos befektetői körök kedvező elbírálását" – írta a FAZ tudósítója.

Papcsák szerint több egykori kormánytag gyanúba keveredett kétes tanácsadói szerződések kapcsán. A kormánymegbízott jelentése lesz hivatott annak bizonyítására, mekkora kárt okozott az államnak a nyolc évi szocialista kormányzás alatt a központi korrupció. A lap idézi Papcsákot, aki szerint Gyurcsánynak eddig csak a politikai felelősségét sikerült megállapítani, a büntetőjogit még nem.

Az ajkai katasztrófa nyomán Gyurcsány újból előtérbe került, állítólag „élénk üzleti kapcsolatban” állt a Mal Rt. tulajdonosaival. „Újabban azzal gyanúsítják, hogy kormányfőként elérte az (alumínium)ipar messzemenő mentesítését a (környezeti) előírások betartása alól. Habár a bauxit- és alumíniumgyártás még az olcsó munkabérű országokban, így Magyarországon is alig hoz nyereséget, a Mal Zrt. tulajdonosai – akik amúgy is az 50 leggazdagabb magyar közé tartoznak, jól kerestek" – emlékeztetett a német tudósító.

A nagy vagyonok láttán Magyarországon mindig fölmerül a gyanú: ilyen mértékű vagyonosodás azért vált lehetségessé, mert az üzemek kijátszották a munkavédelmi, környezetvédelmi vagy termékminőségi előírásokat – már ha léteztek egyáltalán ilyenek. A FAZ idézi egy neve elhallgatását kérő szakember véleményét, aki négy évtizedig dolgozott gazdasági területen. „Egyazon érme két oldaláról van szó. A nemzetközi versenyben álló vállalatok érdekében a kormány biztosította az alacsony termelési költségeket, elsősorban a villanyáram tarifája révén. Ugyanakkor a szocialista pártelnök rendre hivatkozhatott az ezáltal megőrzött munkahelyekre.”