Tölgyessy Péter politológus szerint a magyar társadalom jelenleg újabb rendszerváltást vár; erről hétfőn a Budapest Főváros Levéltárában (BFL) tartott könyvbemutatón beszélt. A politológus közölte azt az adatot, miszerint a magyarok mintegy 80 százaléka azt mondja, "nem sikerült ez a húsz év", ami a rendszerváltás óta eltelt. Egyúttal azonban annak a véleményének is hangot adott: "nem hisz abban, hogy lehet új rendszerváltást csinálni".

Tölgyessy Péter - aki egykor az SZDSZ tagja, később elnöke volt, majd a Fidesz parlamenti képviselőjeként politizált - rámutatott: egy új politikai rendszert egyrészt az legitimálhat, ha szó szerint "meghalnak érte"  forradalomban vagy szabadságharcban, másrészt az, ha eredményeket mutat fel. Ezek közül egyik sem következett be, ezért tapasztalható most elégedetlenség.

Tölgyessy Péter elmondta: a Mundus Novus Kiadó által megjelentetett Rendszerváltás(ok) Magyarországon című kötet (szerkesztői: Gerhard Péter, Koltai Gábor, Rácz Attila, V. László Zsófia), egy korábbi konferencia 13 előadását ismerteti. Szerepel benne többek között a török időszak vége, az 1848-1849-es átmeneti korszak, illetve a dualizmus kialakulása, valamint az 1918-1919-es évek rendszerváltásai.

Ezenkívül megtalálható a kötetben a Rózsadomb beépülésének, illetve a Kádár- és Rákosi-villa története, a Nagy Imre mártír miniszterelnök és társainak újratemetésével és az 1989. október 23-i köztársaság kikiáltásával kapcsolatos állambiztonsági iratok elemzése.

Olvasható még tanulmány a rendszerváltás kori filmekről, termelőszövetkezetekről, valamint a prostitúció átalakulásáról. A kötetet egy közvélemény-kutatás zárja le arról, hogy most miként emlékeznek vissza az emberek a rendszerváltásra. Ennek alapján 6 százalék kivételével nem gondolják azt sikeresnek - emelte ki. Rainer M. János, az 1956-os Intézet főigazgatója elmondta: a Magyar Országos Levéltár és a BFL Hangulatjelentések 1988 októberétől 1989 októberéig című forráskiadvány-kötete - amit Katona Csaba és Rácz Attila szerkesztett - 55 hangulatjelentést tartalmaz.

Ezek túlnyomó többségét az egykori állampárt, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) budapesti pártbizottsága agitációs és propaganda osztálya, illetve egy átnevezés után a társadalompolitikai osztálya állította ki, de az iratokat jegyezték kerületi pártbizottságok, szakszervezetek, üzemek pártszervezetei is. Az iratanyag megsemmisítésére vonatkozó utasítást akkor már nem hajtották végre - közölte.

Rainer M. János utalt arra: a hangulatjelentéseket az hívta életre, hogy sajtó- és véleményszabadság, valamint demokratikus nyilvánosság hiányában a döntéshozók információhiányban szenvedtek. Ez a diskurzus "félnyilvános volt, egyszerre bírt felügyeleti és visszacsatoló, információs funkciókkal". A nyolcvanas években azonban a felügyeleti funkciók már visszaszorultak.

A hangulatjelentésekben a párt döntéshozói beszéltetik a jelentőket, azaz az apparátust és a köréjük szerveződött aktívát. Utóbbiak azok a párttagok, akik pártmunkában aktívan részt vettek - tudatta. A hangulatjelentésekből kiolvasható a pártvezetés bizonytalansága, a félelem, a szorongás, a párt (az akkori Magyar Szocialista Munkáspárt, azaz MSZMP) legitimációs problémái, értelmiség-ellenessége, továbbá a társadalom szókimondásának erősödése is - mutatott rá.

Az 1956-os Intézet főigazgatója a másik, kétkötetes BFL-kiadványról, az MSZMP budapesti bizottsága és fővárosi vezető testületeinek napirendi jegyzékei 1957-1962, illetve 1962-1970 című könyvekről elmondta: a kutatási segédlet időrendben halad végig a pártértekezlet, a budapesti pártbizottság és a végrehajtó bizottság napirendi programpontjain. A párt különböző osztályai, az apparátus vezetői is szerepelnek a Gerhard Péter, Koltai Gábor, Rácz Attila, V. László Zsófia által szerkesztett könyvben.

Mint közölte: a BFL további két kötetet tervez, amelyek a hetvenes, illetve a nyolcvanas éveket taglalják majd. Rainer M. János felhívta a figyelmet: mindenki számára elérhetők már a BFL honlapján a párt budapesti vezető testületeinek jegyzőkönyvei.