A támogatási szándék nem a jogi felelősség elismerését jelenti, hanem humanitárius, erkölcsi megfontolásból született. Ennek a segítségnek a forrásait azonban csak a cég termelésének zavartalansága esetén lehet előteremteni - mondta a Mal jogi képviselője kedden.

Ruttner György ügyvéd hangsúlyozta, hogy a cég által a károsultak megsegítésére felajánlott 1,5 milliárdos alap jelenleg még nem áll rendelkezésre, azt a következő fél évtized során tudja folyamatosan kitermelni a cég, ha ugyanolyan eredményesen működhet, mint eddig.

Az ügyvéd elmondta: a Mal az európai timföldgyártás 14 százalékát, a világpiaci termelésnek pedig az 5 százalékát adja. A cég csak akkor tud segíteni, ha hagyják termelni. Bár kifogástalan az együttműködés a kormánybiztossal és munkatársaival, de a termelés szempontjából mégiscsak az lenne a legelőnyösebb, ha a cég végezhetné a dolgát úgy, ahogy korábban, egyetlen fontos különbséggel: mindent meg kell tenni a három héttel ezelőttihez hasonló sajnálatos katasztrófa megelőzése érdekében, és a Mal kész is erre. A jogi képviselő szerdán ül le először a károsultak képviselőivel peren kívüli egyeztetések céljából.

Ruttner György szerint a cég vezetése meg van győződve arról, hogy nem az ő felelősségük a bekövetkezett katasztrófa, annak oka sokkal inkább az, hogy rossz helyre tervezték és építették az 1980-as években a létesítményt, továbbá, hogy a különböző hatóságok kiadták, illetve meghosszabbították az engedélyeket, valamint, hogy az 1997-es privatizációnál az állam utasítására egy utóbb hibásnak bizonyult döntés következtében föld alatti fallal vették körül a tározót.

Arra a felvetésre, hogyha így gondolkodik a cég, akkor miért fognak részt venni a károsultak jogi képviselőjével a szerdai egyeztető tárgyaláson, nem gondolják-e, hogy ezzel tulajdonképpen mégis elismerik a felelősségüket, Ruttner György leszögezte: erről szó sincs. A cég az Egyesült Államokban évtizedek óta, Nyugat-Európában pedig az utóbbi időben meghonosodott azon filozófia jegyében próbál segíteni a károsultakon, mely szerint a jogi felelősségen kívül is vannak emberiességi, szolidaritási szempontok a társadalom iránt, melyek önkéntességi alapon ki nem kényszeríthető morális felelősséget támasztanak a nagy vállalatokkal szemben.

Nyilvánvaló, hogy akinek az anyagi ereje lehetővé teszi, annak segítenie kell az áldozatok családján, a sérülteken, a károsultakon abban az esetben is, ha - amint erről a cég vezetése meg van győződve - jogi felelősség nem terheli. Különös tekintettel arra is, hogy a felelősségről és a kártalanításról folyó eljárások évekig húzódhatnak, de az ellehetetlenült családoknak, közösségeknek most van szükségük a segítségre - mondta a Mal jogi képviselője.

A szerdán megkezdődő egyeztetések célja lesz többek között az lesz, hogy a cég önkéntes felajánlását az igazságosság és a méltányosság szempontjai szerint megkíséreljék elosztani. Nagyon nehéz kérdés például az, hogy a károsultak milyen sorrendben jussanak hozzá a segítséghez. Arra a kérdésre, hogy a céget miért nem terheli felelősség az iszapkatasztrófa miatt, Ruttner György elmondta: a Mal által felkért szakértők első, ideiglenes véleménye három okot jelölt meg, de egyik sem tartozik a jelenlegi cégvezetés felelősségi körébe.

Fontossági sorrendben haladva a szakértők szerint a katasztrófát előidéző legsúlyosabb ok az, hogy 1997-ben a cég privatizációs szerződése előírta egy, a tározót körülölelő több mint 10 kilométeres résfal megépítését, mely még az évben el is készült. Az állam 300 millió forintot, a cég 400 milliót fordított erre a beruházásra, ami sajnos, a szakértők szerint utóbb végzetesnek bizonyult. Ugyanis az első agyagos vízzáró réteg mélységéig, mintegy 8-18 méterre a föld alá lehatoló betonfal célja az lett volna, hogy megakadályozza a szennyeződés elszivárgását. Ám ez a föld alatti fal egy hatalmas mesterséges medencét képezett a tározó körül, amely nem engedte elszivárogni a csapadékot sem, és az idén, amikor különösen sok volt a csapadék, az egész tározó, de különösen a támfal alatti föld elvizesedett, fellazult, ami a megcsúszás fokozott veszélyét idézte elő - ismertette az ügyvéd az első ideiglenes szakvéleményeket.

Ezen túlmenően a szakértők hivatkoztak még Winkler Gusztávnak, a Budapesti Műszaki Egyetem tanárának a korábbi szakvéleményére is, mely szerint az 1980-as években nem a megfelelő helyre tervezték, illetve építették a X. kazettát, ugyanis ezen a területen eltérő szerkezetű talajok találkoznak: egy lápos, vizes földdarabba ékelődik be egy agyagpad, és abban az esetben, ha ez a terület nagymennyiségű vizet kap, akkor a különböző összetételű talajok másképp mozdulnak el, geológiai szakkifejezéssel szólva "szakadó lap" jön létre, aminek a következményeképpen az itt elhelyezkedő támfal eltörhet - mondta Ruttner György. Hozzátette: a szakértők a katasztrófához vezető okok között a harmadik helyre sorolták azt a körülményt, hogy a tározó alatti agyag a sok csapadéktól rendkívül csúszóssá vált, és azon könnyedén megcsúszhatott a támfalrész.