Vigyázni kell ugyanis arra, hogy az agyagos altalajt ne bolygassák meg túlzottan, ezért nem tíz méter mélyen kell cölöpöket leverni, hanem a falat szélesebb, de kevésbé mély alapozással kell megépíteni a kazetta körül. A tíz méter mély cölöpök ugyanis áttörhetik a vízzáró agyagréteget, ez pedig azzal a veszéllyel fenyegetne, hogy Ajka térségében a felszín alatti vízbázisba belekerülne a vörösiszap, illetve az iszappal szennyezett talaj. A vízzáró agyagréteg horizontális és vertikális kiterjedését a terület részletes földtani vizsgálatával szükséges pontosan megállapítani.

Falra azonban szükség van mindenképpen Illés szerint, hiszen a tározók gyengék, és mert a terhelést csökkenteni kell a 10-es és a 9-es kazettánál is. Az osztrák mérnökök mindkét esetben lépcsős megoldást, egyfajta kaszkádszerű rendszert javasolnak, hogy az iszaprétegek nyomását fokozatosan csökkentsék.

Szintén fontos lenne az államtitkár szerint, hogy az iszapszennyeződés talajba kerülését megakadályozzák, és valamilyen módon szigeteljék a tározókat. Erre a résfalazás módszere lenne alkalmas, ami a szennyeződés horizontális terjedését akadályozná meg. Ez azt jelenti, meggátolnák, hogy „széltében” terjedjenek a károsító anyagok a környéken.