Az első fokon eljáró Fővárosi Bíróság kedden délután hozott ítéletet a 13 évvel ezelőtti sikertelen pokolgépes merénylettel megvádolt Rohac ügyében.

Az ügyészség azzal vádolta az alvilági körökben "Patkány" és "Fogász" gúnynéven ismert Jozef Rohacot, hogy (ismeretlen) társaival 1997. június 3-án 3320 gramm semtex robbanószert helyeztek fel Seres Zoltán Bentley típusú autójának alvázára, a robbanóeszközt távirányítással hozták volna működésbe. A rögzítéshez használt mágnes azonban gyengének bizonyult, s miután Seres egy ismerősével elindult XVIII. kerületi háza elől, a szerkezet leesett a járműről. Percekkel később az ismeretlen elkövetők egyike odament, és felvette a bombát. Egy szomszéd és annak barátja azonban azt hitte, hogy tolvaj, ezért autóval üldözőbe vette a férfit, aki a csomagot egy közeli bokorba dobta, majd tovább menekült. Ha a bomba felrobbant volna, ötszáz méteres sugarú körben romboló, kétszáz méteren belül pedig halálos lett volna. A merényletkísérlet helyszínén egy autó is várakozott, amiben két férfi ült, de egyik tanú sem ismerte fel benne Rohacot.

Bár a célpont, Seres Zoltán akkor megúszta a támadást, két év múlva Tahitótfaluban ugyanabban a Bentleyben - máig ismeretlen, motoron érkező bérgyilkosok - szitává lőtték a szintén az autóban utazó üzlettársával együtt.

A fő bizonyíték nem bizonyított semmit

Rohac tagadta a Seres elleni 1997-es merényletkísérlet vádját, és vallomást sem tett. A februárban kezdődött perben védője többször kérte, az ügyészség mutassa be a fő bizonyítékot, a bomba egyik alkatrészét, amelyen a vád szerint a férfi ujjlenyomata található. Ám a vádhatóság ennek jó ideig nem tudott eleget tenni, mert a bűnjelnek nyoma veszett a rendőrségen. Kiderült, hogy a mulasztás miatt fegyelmi eljárás is indult a rendőrségnél, de a történteknek nem lett felelőse. A bomba plasztikrészét a tűzszerészek megsemmisítették, a gyújtószerkezet egy darabját végül tavasszal megtalálták egy raktárban. A fő bizonyítéknak tartott bűnjelet egy közönséges zacskóból, összetapogatva vette elő egy tanúként beidézett rendőrtiszt a bíróság előtt.

Jozef Rohac

null

Csakhogy azt, hogy a bűnjel belsejében talált ujjlenyomat Rohactól származik, nem dokumentálták az előírások szerint, a másolathoz használt fóliához nem mellékelték a nyomozók, hogy ki, mikor, milyen módszerrel végezte a vizsgálatot, s nem készült jegyzőkönyv sem a vizsgálatról. A nyomozók kikérték a szlovák és cseh társhatóságoktól a Rohactól származó tenyér- és ujjlenyomatokat, de mégsem sikerült őket összehasonlítani a bombán találttal. Mivel a jogszabályok szerint a szabálytalanul kezelt bűnjeleket ki kell zárni a bizonyítékok közül, az alkatrésznek is ez lett a sorsa. Igen ám, de az ujjlenyomaton kívül az ügyészség nem nagyon tudott más bizonyítékot felsorakoztatni Rohac ellen. A Fővárosi Bíróság az ítélet szóbeli indoklását követően megszüntette Jozef Rohac előzetes letartóztatását, így a férfit szabadon engedték.

Gyanúsan amatőr lebukás

A szlovák férfit az 1998-as, négy halálos áldozatot követelő Aranykéz utcai robbantással is összefüggésbe hozta a rendőrség, de ez ügyben nem emeltek ellene vádat. Az Aranykéz utcában a célpont az alvilággal és a rendőrséggel is jó kapcsolatokat ápoló Boros Tamás volt, de vannak olyan vélemények, miszerint a vele lévő ügyvédjét akarták likvidálni. A merényletben azonban nemcsak ők, hanem járókelők is meghaltak, megsebesültek.

Jozef Rohac az Aranykéz utcai robbantás után szívódott fel, s csak tíz évvel később, Prágában kapták el. A hivatalos verzió szerint egy közúti ellenőrzés során vették őrizetbe, miután a forgalommal szemben részegen vezetett, ám ezt Rohac ismerői közül többen kétkedéssel fogadják. A vezetés közbeni „amatőr” lebukás története azért is igen különös, mert a profi bűnöző Patkányt - aki a híresztelések szerint a szlovák (sőt, egyes verziók szerint a magyar) titkosszolgálatnak is dolgozott - a bujkálás mesterének tartják. Feltételezhető akár az is, hogy valaki szándékosan mártotta be. A titkosszolgálati kapcsolataira való gyanakvásnak egyébként Rohac is adott okot. Évekkel ezelőtt egy újságírónak azt állította, hogy a magyar és szlovák rendőrök rossz nyomon vannak, mert a kilencvenes évek véres merényletei mögött különböző országok titkosszolgálatainak összetűzései állnak.

Bármi is az igazság, Rohacot a prágai elfogásnak köszönhetően adták ki Magyarországnak. A sajtó akkor azt írta, végre bíróság elé kerülhet az Aranykéz utcai merénylet egyik elkövetője. Ám mivel a Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársainak semmilyen bizonyítékuk nem volt Rohac ellen az Aranykéz utcai robbantással kapcsolatban, abban az ügyben csak tanúként hallgatták volna meg, de a férfi egy árva szót sem volt hajlandó elárulni.