Chikán Attila szerint a mértékadó magyar közgazdászok körében évek óta konszenzus van abban, hogy melyek azok a legfontosabb lépések, amelyek a gazdaságot és a társadalmat kedvezőbb pályára állíthatják. A korábbi kormányzatok azonban ezeket nem, vagy csak részlegesen vették figyelembe.

„A magyar társadalom mostani helyzetéhez együtt vezetett a sok örökölt probléma, a gazdaságpolitikai hibák és a globális válság. Ez a három dolog egymásra rakódott, ezért érte más országoknál sokkal nagyobb pofon Magyarországot. A kibontakozáshoz a különböző gyökerű problémakörök együttes kezelését kell megvalósítani.”

Ehhez Chikán megkerülhetetlennek tartja a Tárki 2009-es tanulmányát, amely nemzetközi összehasonlításban azt mutatja, hogy a magyar társadalom értékszerkezete közelebb áll a kelet-európai országokéhoz, mint a Nyugathoz. Ebből lehet ugyanis arra következtetni, hogy milyen reformokat fogadnak el az emberek, és ezekre lehetne alapozni a jövőre való elgondolásokat.

A közgazdászprofesszor szerint a költségvetési hiány csökkentéséhez vagy az emberektől vagy a vállalatoktól lehet pénzt szerezni, de mivel a kormány megfogalmazta, hogy nem akar megszorításokat, az előbbihez folyamodott. Ezzel átmenetileg mentesítették a lakosságot, s a kormány mozgásteret teremtett önmagának. Ugyanakkor a „magánpénztári rendszer átalakításával a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatósága kerül veszélybe megint. Remélem, a politikusok világosan látják, hogy a mostani döntések 30-40 év múlva fognak hatni, tehát a nyugdíjkérdés nagy felelősség.”

Chikán Attila megjegyezte azt is, hogy ha két év múlva nem lesznek reformok, akkor katasztrofális lesz a helyzet. „Én tényleg azt gondolom, hogy fordulóponton állunk, fölfelé és lefelé is mehetünk.”