„Ebbe a tükörbe nehéz belenézni” – unokájuk fotózta végig Marika és Sándor tízéves búcsúját
Szajki Bálint fotóriporter éveken át dokumentálta, ahogy nagymamája otthon ápolja súlyos beteg nagypapáját.
Tízmillió forint kártérítést ítélt meg a vörösiszap-katasztrófa egyik devecseri károsultjának a Fővárosi Bíróság - közölte a károsult ügyvédje csütörtökön az MTI-vel. Hidasi Gábor hozzátette: a pénzt a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt.-nek 8 napon belül ki kell fizetnie.
A közlemény szerint Konkoly József az első olyan károsult, aki elérte, hogy a kára egy jelentős részét (több mint a felét) a Mal azonnal végrehajtható bírósági határozat alapján megtérítse. A bíróság az ideiglenes intézkedésről október 20-án, a felek meghallgatása nélkül döntött. Az ügyvéd kiemelte: ha a cég fellebbez, az nem jelenti azt, hogy 8 napon belül nem kell végrehajtania a határozatot, azaz fellebbezésre való tekintet nélkül fizetnie kell. Amennyiben a vállalat nem hajtja végre a bírósági határozatot határidőre, akkor Konkoly József megfontolja, hogy bírósági végrehajtást vagy a cég felszámolását kéri-e - tette hozzá a jogi képviselő, jelezve: a per tárgyalása november 30-án lesz.
A közleményhez mellékelt bírósági indoklás szerint Konkoly József több mint 19,3 millió forint vagyoni kártérítésre nyújtott be igényt, amiatt, hogy a vörösiszap tönkretette a házát, a telkét és a garázsát. A károsult azóta kénytelen a testvérénél lakni, kölcsönruhákban jár és baráti kölcsönökből tartja fenn magát. A rendkívüli helyzetre való tekintettel arra kérte a bíróságot, hogy az első tárgyalást megelőzően ideiglenes intézkedésként kötelezze a céget 10 millió forint kártérítés megfizetésére, amelyből a napi létfenntartást és lakhatást tudja magának biztosítani.
A bíróság megállapította: a kérelmező különös méltánylást érdemlő jogvédelme érdekében szükség van az ideiglenes intézkedés elrendelésére, melynek keretében az alperest a kérelemben megjelölt összeg megfizetésére kötelezte. Az indoklás szerint a bíróság ideiglenes intézkedéssel elrendelheti a kérelemben foglaltak teljesítését, "ha ez közvetlenül fenyegető kár elhárítása vagy a jogvitára okot adó állapot változatlan fenntartása, illetve a kérelmező különös méltánylást érdemlő jogvédelme érdekében szükséges, és az intézkedéssel okozott hátrány nem haladja meg az intézkedéssel elérhető előnyöket". Az ideiglenes intézkedésről a bíróság az első tárgyalás kitűzését megelőzően is dönthet.
