Magyarország olyan uniós pénzügyi alap létrehozását kezdeményezi, amely az ajkai térségben bekövetkezetthez hasonló környezeti-ipari katasztrófa esetén biztosítaná a kárfelszámolás anyagi fedezetét - közölte Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár kedden a térségben tartott nemzetközi sajtóbejáráson. Az EU-ban létezik katasztrófa esetére anyagi segítséget nyújtó alap, de az ilyen környezeti-ipari katasztrófákra nem biztosít forrást. A féléves magyar uniós elnökség fő témája a vízpolitika, a vízminőség védelme, s ennek még nagyobb hangsúlyt ad az október 4-én bekövetkezett vörösiszap-katasztrófa.

Satu Hassi, a finn zöldpárt képviselőasszonya szerint a katasztrófa következményeivel szembesülve a legnagyobb hangsúly az elővigyázatosság elvén van, a cél a további hasonló veszélyhelyzetek megelőzése. Utalt arra, hogy az Európai Parlamentben múlt a héten tárgyaltak a magyar vörösiszap-katasztrófáról. A parlament szakértői csoportja javasolja a bizottságnak a környezetvédelmi felügyelőségek uniós szintű ellenőrzésének szigorítását, mert nem csak a cég, hanem az ellenőrző hatóságok felelőssége is felmerül a vörösiszap-katasztrófa kapcsán. A képviselő szerint a jelenlegi szabályozás hiányossága az is, hogy "a környezeti felelősségnek nincsenek azonosított pénzügyi forrásai", amelyekből a kárelhárítást finanszírozni lehetne.
   
Ulrike Lunacek osztrák zöldpárti képviselő szerint a környezetszennyezés nem áll meg a nemzeti határokon, ezért az európai szintű szabályozás és a jogharmonizáció a legfontosabb feladat. Hozzátette: hiába van uniós szabályozás a veszélyes anyagok kezelésére, ha azt nem ültetik be megfelelően a nemzeti jogrendbe. Ulrike Lunacek közvetlen tapasztalatairól is tájékoztatja parlamenti képviselőtársait. "Látni kell, hogy itt az emberek hetekig-hónapokig küzdenek a vörösiszappal, és van akinek mindene megsemmisült" - mondta. Az osztrák képviselő is szigorítaná az ellenőrző hatóságok ellenőrzését. "Nem hiszem el, hogy itt korábban megfelelő szintű hatósági ellenőrzés történt, és nem vették észre, hogy nagy probléma van a gáttal" - fogalmazott. A zöldpárti képviselő, aki korábban az európai zöldek elnöke volt, olyan EU-s vizsgálóbizottság felállítását javasolja, amelyet a tíz évvel korábbi romániai ciánszennyezés során hoztak létre.

Máig nem megoldott viszont az egyik legnagyobb probléma, ami részben  a katasztrófához vezetett:  a törvény értelmében ugyanis a gátak szilárdságát a cégen kívül eddig senki nem ellenőrizte, ped kellett volna. Nincs hatástanulmány és egyelőre a térségben egyik önkormányzat sem találja az építési engedélyt, ami nélkül fel sem épülhetett volna a gát.

A felelősségi illetően mindenki egymásra mutogat. Az üzemeltető cég szerint a hatóságok is felelősek, mert az ellenőrzések során nem találtak gátszakadásra utaló jeleket. A hatóságok szerint viszont a helyi önkormányzat jegyzője nem járt el körültekintően. A jegyző szerint ugyanakkor ez egy különleges eset, ahol a Vízügyi Hatóság volt az illetékes.

Illés Zoltán, környezetvédelmi államtitkár az egyik fő problémát abban látja, hogy idő előtt, 2002-ben befejezték a környezetvédelmi rendszer kialakítását, amely annak a Baksa György főigazgatónak a nevéhez fűződik, akit utána kirúgtak a cég mostani tulajdonosai. Pedig, mint hangsúlyozta, a főigazgató érdeme volt, hogy résfalazással körbevették a 149 hektáros területet, hogy megakadályozzák a csurgalék levek települések elfolyását a települések felé. Továbbá földdel lefedték a folyamatos kiporzást jelentő ajkai tározókat.

A megoldást a finanszírozást segítő uniós alap létrehozása mellett a katasztrófa okait feltáró vizsgálóbizottság felállításában látja. A bizottságnak egy éve lenne arra, hogy kiderítse suvvadás vagy a nagy mennyiségű folyadék vezetett a tározó megrepedéséhez. Az államtitkár emellett fontosnak tartja, hogy a veszélyes üzemek létrehozásához kapcsolódó, 1990 és 2000 között kötött privatizációs szerződéseket felülvizsgálják és erre külön intézményt hozzanak létre. Továbbá exportálná az árvíz és egyéb katasztrófákkal kapcsolatos megelőzési feladatokat az önkormányzatokhtól akatasztrófavédelemhez.

Az államtitkár arról is tájékoztatta a magyar és a külföldi újságírókat, hogy a térségben szennyezett mintegy ezer hektár termőterület rekultiválására javaslatot dolgoztak ki az MTA talajtani kutatóintézetének szakértőivel. A javaslat szerint gyorsan növő fűzfajok termesztését ajánlják a már megtisztított területen, amely 2-3 év alatt biztosíthatná a térség ingyenes energiaellátását, pellettel (nagy nyomáson préselt szálas, rostos anyag felhasználásával) működő villamos és hőerőmű létesítésével. Illés Zoltán szerint az erőmű megépítéséhez 15-20 milliárd forintra van szükség, s ezzel munkahelyet is teremtenének a régióban. Az államtitkár Jávor Benedek, a Lehet más a Politika (LMP) parlamenti képviselőjének társaságában az Európai Parlament két képviselőjét tájékoztatta a kialakult helyzetről és a megtett intézkedésekről.