Ruttner György, a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. jogi képviselője, valamint Magyar György ügyvéd, aki közlése szerint mintegy ötszáz károsultat és Devecser, valamint Somlóvásárhely önkormányzatát, továbbá nyolc áldozat családjának érdekeit is képviseli, még október 22-én Devecserben tartott egy peren kívüli egyeztető tárgyalást, amelyen abban állapodtak meg, hogy a Mal Zrt. több millió forintot fizetne egyénenként azoknak a hozzátartozóknak, akik elveszették rokonaikat a katasztrófában Kolontáron.

A károsultak képviselője "kártérítési előlegnek" tekintette volna, a Mal Zrt. jogi képviselője viszont "támogatásként", a fájdalom enyhítéseként ajánlotta volna fel az összeget. A pénzt október 31-ig kellett volna átutalni, amely Ruttner Gyürgy szerint csak azért nem valósult meg, mert ebben a kérdésben a kormánybiztos határozottan szóvá tette, hogy ezt a felajánlást vele nem egyeztették.

Bakondi György, a Mal Zrt. tevékenységét felügyelő kormánybiztos a peren kívüli megállapodást követő napon tartottt budapesti sajtótájékoztatóján ugyanis bejelentette: a Mal vezetése sem erről a felajánlásról, sem a korábbi, öt éven át nyújtandó évi 300 milliós, összesen másfél milliárdos felajánlásról nem egyeztetett vele, ezért megtiltotta a további peren kívüli egyeztetéseket.

Az altábornagy, aki az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetője is, akkor azt mondta, a cég vagyonából a Mal Zrt. semmilyen kötelezettséget nem vállalhat az ő jóváhagyása nélkül, de megjegyezte, a tulajdonosok a saját, tudomása szerint mintegy 100 milliárdos magánvagyonukból bármilyen felajánlást tehetnek.

Ruttner György az MTI tudósítójának szombaton azt mondta: a cég nem akar szembemenni a kormánybiztos döntésével, azt tiszteletben tartja, és ez az egyedüli oka annak, hogy az érintett hozzátartozók egyénenként még nem kaphatták meg a több millió forintos támogatást. A Mal Zrt. jogi képviselője megjegyezte, minden peren kívüli egyeztetésről tudnia kellett a kormánybiztosnak, mert azon Nyikos Attila, a Bakondi György által kijelölt a jogi felügyelő jelen volt, és nélküle egyetlen egyeztető tárgyalást sem folytattak le.

Ruttner György közlése szerint a cég vezetése és a kormánybiztos szakértői csapata, így az állam között jó az együttműködés, a gyár újraindult, és mindkét fél közös érdeke, hogy a munkahelyeket megtarthassák az emberek, a cég pedig nyereséget termelve működjön.

Elfogadhatatlannak és megdöbbentőnek tartja a  Mal Zrt., hogy a vörösiszap-katasztrófa kapcsán a keletkezett károk enyhítéséről és a helyreállításról szóló kormányhatározat a céget nevezi meg károkozónak, holott erről még nem született sem szakértői vélemény sem bírósági döntés.

A Magyar Közlönyben pénteken megjelent, az ajkai térségben október 4-én bekövetkezett katasztrófával kapcsolatban kihirdetett kormányhatározat szól az állam nevében a céggel, mint károkozóval szemben történő kártérítési eljárás megindításáról is. Rendelkezik továbbá a károsultak elemi lakhatási feltételeinek biztosításáról, az ingóságokban keletkezett károk enyhítéséről, valamint a mindehhez szükséges jogszabályalkotások, feladatkiszabások határidejéről is. 

A szombaton életbe lépett kormányhatározat úgy fogalmaz: az "e határozat alapján nyújtott támogatás nem a károkozó helyetti helytállás, kizárólag a károsultak elemi lakhatási feltételeinek mielőbbi megteremtésére irányul, és az állam a károkozó MAL Zrt.-vel szembeni igényeit érvényesíteni kívánja, ezért felhívja a közigazgatási és igazságügyi minisztert, hogy vizsgálja meg a MAL Zrt. ellen a Magyar Állam nevében indítható kártérítési eljárás lehetőségét, és intézkedjék az eljárás megindítására."

A kormányhatározatra reagálva a Mal Zrt. jogi képviselője az MTI-nek szombaton úgy fogalmazott: a kormányhatározat nem jogszabály, csak a kormány tagjainak és a kormányszerveknek nyújtanak belső útmutatást, de az mindenképpen megdöbbentő, jogilag pedig példa nélküli, ha a kormány határozza meg a károkozó kilétét bármilyen ügyben. Az pedig végképp elfogadhatatlan lenne, ha  a kormány még a felelősség kérdésében is állást foglalna, holott jelenleg még a katasztrófa okairól sem készültek el végleges szakértői vélemények - tette hozzá Ruttner György.

Az ügyvéd megjegyezte: mind a károkozás, mind a felelősség kérdésében döntést csak az okok feltárása után, az igazságügyi szerveknek, végső soron pedig a bíróságnak kell hoznia. Ruttner György az előzetes szakértői véleményekre utalva úgy fogalmazott: nagy valószínűséggel talajtörés okozhatta a támfalrész ledőlését, és így a 10 halálos áldozatot követelő katasztrófát. Hozzátette: a talajtörés bekövetkezését elősegíthette az 1997-es privatizációs szerződésben a gyárat a zagytározóval együtt megvásárló cégnek az állam által kötelezően előírt úgynevezett résfal felépítése, valamint az idei évben lehullott rendkívüli mennyiségű csapadék. 

A Mal Zrt. jogi képviselője szerint a felelősség az eddig ismert előzetes szakvélemények alapján is többrétű, mert a tározót a 80-as évek közepén kezdték építeni a magyar állam kizárólagos tulajdonában lévő Magyar Alumíniumipari Tröszt megrendelésére, és a tározó tervezését és kivitelezését is állami cégek hajtották végre. Hozzáfűzte: az építési engedélyeket és az 1990-es használatbavételi engedélyt is állami hatóságok adták ki, így a Mal Zrt. az 1997-es privatizációkor, mint vevő, jóhiszeműen joggal hihette, hogy a tározókkal minden rendben van, hiszen minden szükséges engedéllyel rendelkezett mind a korábbi építtető, mind az eladó, mind pedig a tározókat működtető cég, ráadásul az illetékes állami hatóságok folyamatosan ellenőrizték és minden esetben rendben lévőnek találták a tározók működtetését.        

Azt, hogy ki a felelős a katasztrófáért, büntetőjogi, közigazgatási és polgári jogi eljárások során próbálják tisztázni. A büntetőjogi felelősséget a Nemzeti Nyomozó Iroda vizsgálja: eddig a cég három vezetőjét gyanúsították meg.