Nyáron mutatták be a Bűn és büntetlenség című dokumentumfilmet, amelyet két újságíró készített a Biszku Béla visszaemlékezéseiről. A volt politikus családja már a vetítés idején tiltakozott, később pedig óriási nyilatkozat-háború indult a volt miniszterről, a kommunizmus bűneiről, de még a film forgatásakor alkalmazott módszerekről is. Biszku Béla a bemutató után először a Duna tévének nyilatkozott 1956-ról, és azt mondta, hogy ő nem forradalomnak, hanem ellenforradalomnak tartja a történteket. Az interjú után a Jobbik egyik politikusa feljelentette Biszku Bélát, a rendőrség pedig augusztusban elrendelte a nyomozást.

A napokban a Fővárosi Főügyészség elutasította azt a feljelentést, amelyet Biszku Béla és társai ellen tettek emberiség elleni bűncselekmények, illetve előre kitervelten, több emberen elkövetett emberölés bűntette miatt. Az indoklás szerint már nem indítható eljárás, mert egyrészt ha volt is bűncselekmény, az már elévült, másrészt ma is az akkor hatályos jogszabályok a mérvadók. Az ügyészség arra is hivatkozott, hogy a nemzetközi szokásjog alapján nincs lehetőség a felelősségre vonásra. A beadványt készítő jogász Hágában dolgozik, és az origo.hu-nak azt mondta, hogy az eljárás elindítására a magyar jog, azaz a Btk. ide vonatkozó passzusai valóban nem alkalmasak, ezért a nemzetközi jogra kell hivatkozni. A nemzetközi jogban egyébként nem emberiség, hanem emberiesség elleni bűntett áll.

Lattmann Tamás nemzetközi jogász az MR1-Kossuth Rádió reggeli műsorában elmondta, a dolog sokkal egyszerűbb, mint gondolnánk. „Az emberiesség elleni bűncselekmények mint létező nemzetközi bűncselekményi kategória a hadviselés jogát szabályozó genfi egyezmények, illetve a hadviselés jogának egyik alapelvéül szolgáló emberiesség elvének a megsértéseként alakultak ki a nemzetközi gondolkodásban, majd utána kerültek a nemzetközi jogba is. Az emberiesség elvét megsértő cselekmények tartoznak ide, lehet például az emberölés is emberiesség elleni bűncselekmény, de lehet erőszak, a politikai üldözésnek több eszköze is.”

Tehát akár jogi formába burkolt politikai üldözés is lehet emberiesség elleni bűncselekmény. A nemzetközi jogász elmagyarázta, hogy a gondolat idővel elvált a fegyveres konfliktusok kontextusától, és tágabban lehet értelmezni, tehát nem kell feltétlenül nagy háború ahhoz, hogy ilyen a bűncselekményekről beszéljünk. „A magyar büntetőjog fejlődése közben eltérő ívet járt be. Ezek a bűncselekmények a magyar büntető törvénykönyvbe ebben a formában nem kerültek be, a magyar Btk-nak van egy fejezete, ami úgynevezett emberiség elleni bűncselekményeket tartalmaz. Azt hiszem, hogy fordítási hiba eredményeképpen jelent így meg. Sajnos az elmúlt húsz évben a magyar jog területén senkit nem zavart ez a fajta diszkonformitás a két réteg között. Ez most kiütközik azzal, hogy van egy konkrét esetünk, ugyanis a probléma az, hogy az ügyészség nyilvánvalóan létező magyar jogszabályok alapján kell, hogy eljárjon.”

Az alkotmány alapján elvileg a nemzetközi szokásjog területén kialakult és létező normák automatikusan a magyar belső jog részévé válnak, tehát ezt figyelembe kell venni – mondta Lattmann Tamás, hozzátéve, a mai nemzetközi jogi értelmezésben az emberiesség elleni bűncselekmények értelmezhetőek, de az egyáltalán nem egyértelmű, hogy az ötvenes évek végén is ez volt-e a helyzet. „Ha arra a következtetésre jutunk, hogy az ötvenes évek végén és a hatvanas években ezek a cselekmények a nemzetközi szokásjog alapján is kötelezőek voltak akkor jó, ha nem, akkor nem.”

Lattmann Tamás elmagyarázta, ha eltekintünk az időtényezőtől - és egyéb tényezőktől -, akkor elméletben lehet emberiesség elleni bűncselekmény az, hogy Biszku Béla belügyminiszterként tevékeny részt vállalt a megtorlások előkészítésében, beavatkozott döntésekbe és nyomást gyakorolt az ügyészségre, bíróságokra. De megjegyezte, elméletben azok a cselekmények akár a belső jog alapján is lehetnének bűncselekmények. „A normális jogrendszer esetében azok a cselekmények önmagukban is bűncselekmények lehetnének, nem kellene hozzá nemzetközi jog.”

Az pedig, hogy fordítási hiba is befolyásolhat egy jogi döntést, nem rendkívüli. „Sajnos a mai napig azt láthatjuk, hogy számos nemzetközi jogi terminológiába tartozó szakkifejezést hibásan fordítanak le. Ez sajnos nem csoda. A nagyobbik probléma az, hogy ezt azóta nem korrigálták” – mondta.