A Magyar Helsinki Bizottság közleménye szerint módosult ugyanis a szabadságvesztés és az előzetes letartóztatás végrehajtásának szabályairól szóló rendelet, amely előírja az egy fogvatartottra jutó terület minimumát. Mostantól „lehetőség szerint” kell csak biztosítani az eddig kötelező minimális mozgásteret.
 
A büntetés-végrehajtási intézetek túlzsúfoltak, a telítettség jelenleg közel 140 százalékos, és a szigorodó büntetőpolitika, valamint a kis értékű lopások esetén alkalmazható elzárások miatt ennek is a további jelentős növekedése várható. A Helsinki Bizottság tapasztalatai szerint a büntetés-végrehajtási intézetek eddig sem tartották be a törvény előírásait, nem ritkán a másfél négyzetmétert sem éri el az egy főre jutó mozgástér, holott férfiaknál 3, fiatalkorúaknál és nőknél pedig 3,5 négyzetmétert kellene biztosítani. Azzal, hogy a kormány lazít a jogszabályi előírásokon, nem oldja meg a problémát, viszont szembe megy a nemzetközi elvárásokkal.
 
Az emberhez méltó elhelyezési körülmények követelményét nem írhatja felül a "kreatív" jogalkotás. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlata nem fog változni attól, hogy itthon – formálisan – jogszerűvé válik akár fél négyzetméteren is embereket fogva tartani, és a magyar börtönök tényleges zsúfoltsága nem lesz elviselhetőbb attól, hogy a kormány megpróbálja jogszerűvé tenni ezt az állapotot. A büntetés-végrehajtási rendszernek ugyanolyan nehéz lesz a fogvatartottak közötti konfliktusokat kezelni, az intézetek biztonságát garantálni, és ugyanolyan kilátástalan lesz az elítéltek visszailleszkedésének elősegítése is.
 
Emellett a Helsinki Bizottság elfogadhatatlannak találja, hogy a kormány a maga számára kibúvót biztosít a polgáraival szembeni kötelezettségei alól, míg fordítva természetesen elvárja a teljesítést. Ez a módosítás azt üzeni: az államnak nem kell teljesítenie a kötelezettségeit, ha az objektív körülmények azt nem teszik lehetővé. Vajon elfogadná tőlünk ugyanezt az érvelést az adóink befizetése kapcsán – teszi fel a kérdést a szervezet.