A honvédelmi miniszter által javasolt törvénymódosítással - amelynek szövege az Országgyűlés honlapján olvasható - lehetővé válik, hogy a honvédség új önkéntes tartalékos rendszerének egyes elemei már a jövő év januárjában megkezdjék működésüket. Az önkéntesek elsősorban a "kritikus infrastruktúra" védelmében és a katasztrófavédelemben kaphatnak feladatot. A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló törvény tervezett módosítása kimondja, hogy a tartalékos rendszer két pillérre épül: az önkéntesség alapján szervezett műveleti és védelmi tartalékra, valamint a - kizárólag minősített időszakban behívható - kiképzett tartalékosokra és potenciális hadkötelesekre.

A javaslat szerint az önkéntes műveleti tartalékos díj ellenében rendelkezésre áll, behívását követően tényleges katonai szolgálatot teljesít, míg az önkéntes védelmi tartalékos vállalja, hogy közreműködik a honvédség feladatainak ellátásában. Ha az önkéntes védelmi tartalékost békeidőben nem a szerződésében meghatározott feladat ellátására veszi igénybe a honvédség, tevékenységéért díjazás jár. E szolgálat a nyugdíjkorhatárig teljesíthető. A védelmi tartalékosok katonai egyenruhát viselhetnek, ha a honvédség érdekében végeznek tevékenységet. Ennek tipikus formája lehet a honvédségi objektumok, laktanyák őrzése.

A védelmi tartalék már a jövő év január elsejétől működhet, ugyanakkor a tartalékos rendszer feltöltését több ütemben tervezi a szaktárca. Az indoklás hangsúlyozza: az önkénteseket foglalkoztatókat érdekeltté kell tenni abban, hogy dolgozóik ilyen szolgálatot vállaljanak. Az ezt elősegítő munkáltatói kompenzációs rendszer kidolgozása a kormány feladata. A javaslat számos további rendelkezés mellett felveszi a honvédség feladatai közé a Szent Korona és a koronázási jelvények teljes körű protokolláris jellegű őrzését. A módosítás ezen kívül a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára mellett a katonai terület szakirányításában közreműködő vezérkari főnök felelősségét is megállapítja, valamint a Honvéd Vezérkar szervezeti egységeként létrehozza a civil főosztályokkal azonos jogállású csoportfőnökségeket.

A törvényjavaslat mellett a kormány a hét végén egy határozati javaslatot is benyújtott az Országgyűlésnek; ennek célja, hogy a parlament engedélyezze nyolcezer önkéntes tartalékosi státusz létesítését. A Magyar Honvédség létszámáról szóló határozat módosítása legfeljebb 25.660-ban határozza meg a honvédség létszámát, kiemelve, hogy ez nem tartalmazza a nyolcezer önkéntes tartalékost, valamint a honvédelmi miniszter közvetlen vagy fenntartói irányítása, felügyelete alá rendelt szervezetek létszámát és a honvédség rendelkezési állományát.

A javaslat további célja az MH Ludovika Zászlóalj önálló katonai szervezetként való létrehozása. Az előterjesztés 600-ban rögzíti a tisztjelölti állomány létszámát, és leszögezi, hogy a zászlóalj létrejöttével erősíthető a tisztképzés, továbbá a katonai felsőoktatás működésének katonai jellege. Az indoklás kitér arra, hogy a javaslat elfogadása személyi, tárgyi és költségvetési többletigényt nem eredményez, mivel az MH Ludovika Zászlóalj hadrendi elemek közé sorolása a tárcalétszámon belüli átcsoportosítással valósul meg. Az indítvány egyúttal rendelkezik a tiszti, tiszthelyettesi és legénységi állomány létszámának növeléséről is.