Lehetett-e újabb pilóta-öngyilkosság az Air India júniusi tragédiája?
Nemcsak a gépeket kell karbantartani, hanem a pilóták lelkét is.
A miniszter a jövő évi büdzsé expozéjában a hosszú távon szükséges lépések között említette egymillió új munkahely létrehozását, azon belül is "minél előbb minél többet". A beruházási rátát 25 százalék közelébe kell emelni, az állami bürokráciát pedig a negyedével szükséges csökkenteni - sorolta, hozzátéve: a bürokrácia leépítése 6-800 milliárd forintos megtakarítást hozhat.
A konszolidáció feltétele, hogy Magyarország a következő években tartósan 3 százalék feletti gazdasági növekedést érjen el, valamint az, hogy egyensúlyba hozzák a jelentős hiánnyal küzdő nyugdíjkasszát és egészségügyi kasszát - ismertette. Matolcsy György kijelentette: a mindehhez elengedhetetlen szerkezeti reformokat a kormánynak jövő év kora tavaszán - konzultációkat követően - be kell mutatnia.
Matolcsy György szerint az előző kormány 2009-ben az idei költségvetést 3 százalékos "fekete lyukkal", csalással tervezte meg. A nemzetgazdasági miniszter azt mondta: emiatt kellett az új kormánynak "nagyon kockázatos, brutális bankadót és válságadót bevezetnie". Úgy vélekedett: sikeres költségvetési, pénzügyi konszolidáció nélkül nem lesz társadalmi, gazdasági és nemzeti felemelkedés.
A 2011-es költségvetés lehet Magyarország uniós csatlakozása óta az első, amelyben az ország teljesíti a vállalt 3 százalék alatti hiány mértékét - közölte Matolcsy. Leszögezte: egy év alatt meg kell történnie a pénzügyi konszolidációnak, a megújulásnak. Matolcsy György a büdzsé sarokszámait ismertetve kiemelte: az eredményszemléletű hiány 2,94 százalék, a pénzforgalmi hiány 2,8 százalék, az elsődleges egyenleg pedig 0,8 százalék lesz.
Elmondta még, hogy a büdzsé három alapfeltételezésre épül: jövőre 3 százalékos gazdasági növekedéssel, 3,5 százalékos inflációval számol és azzal, hogy "nem romlik a külső világ". Matolcsy György szerint a büdzsé három fordulatot indít be: az állandóság mértéke jövőre 78 százalék körül szintre csökkenhet; sikerülhet egyszerre bővíteni a fogyasztást, a beruházásokat és a foglalkoztatást; a jövedelemcentralizáció 3 százalékkal csökkenhet, az adócentralizáció pedig 36 százalékra csökken.
