Boros: TGM-éket ki kellett rúgni

Boros János ezt arra reagálva írta az MTI-hez vasárnap eljuttatott közleményében, hogy Radnóti Sándor, az ELTE BTK Esztétikai Tanszékének egyetemi tanára pénteken közölte: tiltakozó aláírásgyűjtés indult az MTA Filozófiai Kutatóintézetében elkezdődött "tisztogatások" ellen. Radnóti tájékoztatása szerint az intézetből eltávolított munkatársakkal való szolidaritás kifejezéseként indult el az akció. (A Népszabadság november 11-én számolt be arról, hogy Boros János a közelmúltban felmondott Laki János és Mesterházy Miklós tudományos főmunkatársnak, Horváth Pál tudományos munkatársnak és Ferencz Sándor tudományos segédmunkatársnak, az ötödik távozó kutató pedig Tamás Gáspár Miklós lehet, aki november végén tölti be 62. évét, így nyugdíjba küldhető.)Radnóti Sándor szerint az ügy hátterében az áll, hogy "egy világosan körülhatárolt cél" - egy tudományfilozófiai intézet létrehozása - érdekében nagyhagyományú filozófiai diszciplínák (etika, esztétika, vallásfilozófia, filozófiatörténet, Lukács-kutatás) érdemes képviselőit akarják kitakarítani az intézetből.Boros János vasárnapi közleményében azonban hangsúlyozta, az MTA Filozófiai Kutatóintézetének átalakítása tudományfilozófiai intézetté nincs napirenden. "A Magyar Tudományos Akadémia, mint erre neve is kötelezi, a magas szintű tudományos kutatást várja el valamennyi intézetétől, a Filozófiai Kutatóintézet esetében valamennyi művelt filozófiai ág lehető legmagasabb szintű kutatását. A cél határozott profillal rendelkező, nemzetközileg, de legalább Magyarországon versenyképes kutatóhely kialakítása" - írta.A felmentések az intézet igazgatója szerint a törvények és a jogszabályok előírásai alapján elkerülhetetlenek voltak, és kizárólag a megfelelő munkavégzés évtizedes és immár bepótolhatatlan hiányosságai miatt történtek. Közölte: olyan munkatársaktól vált meg az intézet, akik a hetvenes évek vége, nyolcvanas évek közepe óta sem szereztek egyetemi doktorátust. Az említett főmunkatársak pedig hosszú évek óta egyetemi docensi vagy egyetemi tanári fizetést kaptak, ám a fizetésért elvégzett megfelelő munka nem mutatható ki - tette hozzá. Szerinte a munkavállalói jogokkal együtt kell járnia a munkavállalói kötelességek teljesítésének.A vezetői hatalommal nem történt visszaélés - jelentette ki Boros János, meglátása szerint ugyanis ő a jog és a törvény által előírt módon cselekedett. "A kérdés az, hogy a korábbi felelősök miért nem ezt tették, és hogy juthatott ilyen állapotba az MTA Filozófiai Kutatóintézete" - zárja kommünikéjét.Radnóti Sándor pénteki közlése szerint a "tisztogatások" ellen tiltakozó petíciót addig mintegy 850-en írták alá, köztük tizenhat akadémikus; az MTA kilenc filozófus tagja (rendes, levelező és külső tagok) közül hat. A negyvenegy filozófus akadémiai doktorból huszonegy írta alá, ami a filozófus társadalom túlnyomó többségét jelenti. Radnóti Sándor közleményében azt is kiemelte, hogy az aláírók között van "a magyar humán tudományok nesztora", Szilágyi János György, továbbá Kornai János, Ferge Zsuzsa, Marosi Ernő, Heller Ágnes, Kelemen János, Török László, Almási Miklós és Galavics Géza. Az aláírók szerint Boros János, az intézet igazgatója napi gyakorlattá tette "a munkavállalói jogok lábbal tiprását és a vezetői hatalommal való visszaélést".