A bizottság előtt Simicskó István honvédelmi államtitkár elmondta: az eddigi - a honvédség létszámát tartalmazó - határozat úgy módosul, hogy a katonai felsőoktatásban részt vevő hallgatók részére létrehoznának egy zászlóaljat (Ludovika zászlóalj), amely összesen 600 fős bővítést jelentene. A javaslatot végül a Fidesz és a KDNP, illetve a Jobbik képviselői támogatták, az MSZP képviselői nemmel szavaztak, az LMP képviselője pedig tartózkodott. Így a bizottság 15 igen, 3 nem és 1 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak találta a határozati javaslatot.

A bizottság elé került az a törvényjavaslat is, amelyben a honvédelmi tárca egy évvel előrébb hozná a tartalékos rendszer kialakításának kezdetét. Így 2012 január helyett 2011 január 1-e szerepel a javaslatban. A módosításban felépítették és egyértelműsítették a tartalékos rendszer elemeit - hangsúlyozta az államtitkár. Ezek szerint a rendszernek két fő komponens van, amelyeken belül még két-két elemet tartalmaz. Az első lépés a védelmi tartalék kialakítása lesz, amelybe beletartoznának például azok az önkéntes tartalékosok, akik a honvédségi objektumok őriznék, illetve a műveleti tartalékosok, akik főleg leszerelt katonák, vagyis már kiképzett, gyakorlott emberek. Háború, vagy egyéb fenyegetés esetén például ezeket hívnák be első körben, míg a potenciális hadköteleseket csak az utolsóban - fűzte hozzá. A rendszerbe a tervek szerint 8000 főnyi önkéntes tartalékos tartozna - fűzte hozzá. Simicskó István szerint az első lépcső kialakításához egy év és 75 millió forint elegendő lenne.

Iváncsik Imre, a bizottság MSZP-s alelnöke az ülésen azt hangoztatta, hogy egyetértenek a tartalékos rendszer kialakításának felgyorsításával, de azt nem tudják támogatni, hogy a kormány abból kiindulva, hogy teljesítse az ígéreteit, beöltözteti egyenruhába az eddig is őrzés-védéssel megbízott embereket. Illetve azzal sem értenek egyet, hogy a köztársasági őrezred helyett a jövőben a honvédség katonái őrizzék fegyveresen a nemzeti ereklyéket. Simicskó István erre azt válaszolta: logikus, hogy szerződést kössenek azokkal az eddigi őrző-védőkkel, akik önkéntes alapon belépnének a rendszerbe, miért zárnák ki azokat, akik ma is a katonák mellett szolgálnak - tette fel a kérdést az államtitkár.

Az ereklyék őrzésével kapcsolatban pedig azt mondta, hogy nem azért jönnek be a katonák például a Parlamentbe, hogy fegyverükkel bárkiben kárt tegyenek, a külső védés továbbra is a köztársasági őrezred dolga maradna - tette hozzá. Mint kijelentette: nem a "katonai puccs" a cél, hanem a méltó őrzés. A javaslatokat végül 15 igen (Fidesz-KDNP és a Jobbik) és 4 nem (MSZP és LMP) szavazat mellett az általános vitára alkalmasnak találta a bizottság.