Új szervezeti és működési szabályzatot (szmsz) fogadott el szerdai ülésén a Fővárosi Közgyűlés; az új szmsz nyomán lehetővé válik a Főpolgármesteri Hivatal átszervezése és megszűnik az interpelláció a közgyűlésben. Emellett tilos lesz napirendhez nem tartozó sajtótermékek és egyéb nyomtatványok olvasása, valamint az étel- és italfogyasztás az ülésteremben. A közgyűlés 31 igen szavazattal, 3 LMP-s képviselő nem szavazatával fogadta el az új szmsz-ről szóló rendeletet. 

Az új szmsz alapján átalakul a Főpolgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódása: az előző ciklusban a főpolgármester alatt közvetlenül négy, a főpolgármester-helyettesek alatt 18 ügyosztály dolgozott, a főjegyző irányításában pedig további 30. Az új szmsz szerint azonban 15 főosztály és három osztály alkotja a hivatal szervezetét. Az új szabályzat szerint megszűnik az interpelláció intézménye, a közgyűlés által a bizottságokra átruházott hatáskörökről szóló valamennyi rendelkezés alkalmazását felfüggesztették 2011. január 1-jéig, azaz gyakorlatilag a bizottságok semmilyen döntést nem hozhatnak az év hátralévő részében. 

Az új szmsz szerint a közgyűlés ülésén résztvevő képviselőknek és minden jelenlévőnek - a tanácskozás méltóságának tiszteletben tartása érdekében - megtiltják az ülésteremben az étel és ital fogyasztását, a mobiltelefon, "illetve egyéb elektronikus kommunikációs eszköz" használatát (kivéve az előterjesztések elektronikus megjelenítésére alkalmas eszközökét). Megtiltják továbbá "a napirendhez nem tartozó sajtótermékek, egyéb nyomtatványok olvasását", valamint az ülés rendjét zavaró magánbeszélgetések folytatását. 

Tarlós István főpolgármester az szmsz-módosítás vitája előtt bejelentette: befogadja Kaltenbach Jenő LMP-frakcióvezető hét javaslatát. Eszerint például a jövőben nem csak a képviselők, a bizottságok, a főjegyző, hanem a fővárosi kisebbségi önkormányzatok is benyújthatnak módosító indítványokat. Az új szabályozás értelmében név szerinti szavazást kell tartani a közbeszerzési hirdetmény elfogadásáról, az ajánlatok érvényességét vagy érvénytelenségét megállapító, valamint az eljárást lezáró határozat meghozatala során. Ezzel a döntéshozatal átláthatóságát akarják biztosítani. 

Hasonló céllal indítványozta azt a javaslatot is, amely szerint a választópolgárok a jövőben (a zárt ülések kivételével) betekinthetnek a közgyűlési előterjesztésekbe és az ülések jegyzőkönyveibe. Az új szmsz-be bekerül az is, hogy a fentiek feltételeit a főpolgármesteri hivatal ügyfélszolgálati irodáján, illetve az önkormányzat honlapján biztosítani kell. Kaltenbach Jenő egy másik javaslatában azzal egészítette ki az étel- és italfogyasztás megtiltását az ülésteremben, hogy a felszólalók a hozzászólás során ihatnak a nekik felszolgált ásványvízből, ahogy az a "kultúrállamokban el is várt". 

Az szmsz-módosítás vitájában Horváth Csaba, az MSZP-frakció vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a beterjesztett szmsz és az előző ciklusban hatályos között különbség van a demokrácia-felfogásban, és kiemelte az interpelláció kérdését, amelyet az új szmsz megszüntetni szándékozik.  Mint mondta, hivatkozhat Tarlós István arra, hogy az interpelláció nem szerepel kötelezettségként az önkormányzati törvényben, de véleménye szerint az interpelláció egyike azoknak a szerzett jogoknak, demokratikus vívmányoknak, amelyek többletjogosítványokat biztosítanak az ellenzéknek. Ezzel a joggal - hívta fel a figyelmet - a korábbi ciklusban a Fidesz és a KDNP frakciója is gyakran élt, ezért azt kérte, a közgyűlés tartsa meg az interpelláció intézményét. A közgyűlés azonban leszavazta ezt a javaslatot. 

Horváth Csaba szerint az sincs szinkronban a korábbi gyakorlattal, hogy az új szmsz szerint a közgyűlés ülésétől távolmaradó képviselő - amennyiben távolmaradását alapos indokkal nem menti ki - igazolatlanul távol lévőnek minősül, az indok alaposságának megítéléséről pedig a közgyűlés dönt. Kaltenbach Jenő azt javasolta, az szmsz-t csak december 15-én fogadják el, mivel a közgyűlés életét alapvetően meghatározó rendeletről, tulajdonképpen "a közgyűlés alkotmányáról" van szó, amelyhez sok módosító indítvány érkezett. Ezt a javaslatot a kormánypárti frakció elutasította, a szocialisták tartózkodtak, az LMP és a Jobbik képviselői igennel szavaztak, így a közgyűlés nem halasztotta el a döntést decemberre.

A Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén megszüntette a Főpolgármesteri Hivatal jelenlegi, ISO 9001 szabvány szerinti minőségirányítási rendszert, hogy hogy korszerűbb rendszert alakíthassanak ki. Horváth Csaba (MSZP) frakcióvezető elfogadhatatlannak nevezte a minőségellenőrzés megszüntetését, minőségbiztosítás nélkül ugyanis - érvelt - nincs garancia a fővárosi szolgáltatások megfelelő minőségére.

A testület döntött arról is, hogy megszünteti a Főpolgármesteri Hivatal jelenlegi minőségirányítási rendszerét; a javaslatot nem szavazta meg az MSZP. Tarlós István (Fidesz-KDNP) főpolgármester közlése szerint a jelenlegi minőségirányítási rendszer megszüntetésének célja, hogy korszerűbb rendszert alakíthassanak ki, és szó sincs arról, hogy a "házat" minőségbiztosítás nélkül hagynák.

A Margit híddal kapcsolatosan több döntést is hozott a közgyűlés, így tárgyalást kezdeményeznek a kivitelezővel arról, kinek a hibája a három hónapos csúszás, és döntöttek arról is, hogy a híd déli járdáján elválasztás nélküli gyalog- és kerékpárút valósul meg.
   
A képviselők határoztak arról is, hogy újabb, Budapest városképét meghatározó díszkivilágítást kap több közterület, illetve köztéri alkotás. A közgyűlés szerdai ülése volt az első, amelyen már nem Tiba Zsolt főjegyző foglalt helyet a pódiumon, a szakember ugyanis november 18-án távozott hivatalából. A pódiumon Tarlós István és György István főpolgármester-helyettes mellett szerdán már Megyesné Hermann Judit aljegyző ült. A Fővárosi Közgyűlés várhatóan már csak egy ülést tart ebben az évben, a testület decemberi rendes ülése a tervek szerint 15-én lesz.