Kerekasztal a médiatörvény-tervezetről

Indokolatlan a sürgősség a médiatörvény-tervezet elfogadásával kapcsolatban - mondta Simon Éva, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) programvezetője. Sarkady Ildikó médiajogász úgy vélekedett: magas szintű kodifikátori tevékenység látszik a készülő joganyagban. A részletszabályokat tartalmazó törvényt december 20-án fogadhatja el a parlament.

A beszélgetésen Simon Éva kifogásolta, hogy a Fidesz öt részből álló törvénycsomagjának utolsó tagjával ugyanaz történik, mint az időközben már elfogadott médiaalkotmánnyal: az a probléma vele, hogy mivel egyéni képviselői indítvány formájában nyújtották be, nem volt szükséges az előzetes társadalmi egyeztetés. Kifogásolta azt is, hogy két nappal a nyilvánosságra kerülése után már tárgyalja is a kulturális és sajtóbizottság a tervezetet.

Sarkady Ildikó médiajogász azt mondta: a médiaszabályozást érintő tervezetek esetében nem egyedülálló, hogy egyéni indítványok formájában jutnak el a parlamenthez. A sürgősségre pedig érv lehet, hogy már jó ideje adós az ország a médiavilág törvényi hátterének rendezésével. A szakember kiemelte a tervezetből a közszolgálatiság kitüntetett szerepét, a piacra lépés egyszerűsítését. A TASZ képviselője úgy vélte, a joganyagban nagyon sok, sajtószabadságot sértő rész van. Ezért a szervezet meg fogja küldeni véleményezését az előterjesztőknek, a parlamenti bizottságnak.

Kaszó Klára, az RTL Klub jogi igazgatója úgy vélte, hogy "komoly joganyag fekszik előttünk", amely európai uniós minőségű szabályozás. Megjegyezte, hogy a tervezetben a nagy befolyással rendelkező médiaszolgáltatókra kirótt,  filmalkotások elkészítését támogató háromszázalékos befizetési kötelezettség valójában puszta adókivetés. Azt is kifogásolta, hogy a tervezetben sokszor előforduló, "a médiatanács iránymutatása" fordulat mögötti tervekről még semmit nem lehet tudni.

Fodor Gergely, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöki kabinetjének igazgatója azt mondta a beszélgetésen, hogy a szabályozás végre utoléri az utóbbi években bekövetkezett médiapiaci fejlődést, tehát a meglévő normákat az új platformokra terjeszti ki a törvény. Simon Éva szerint a technológia fejlődésére nem szigorú szabályozás, hanem éppen a dereguláció lenne megfelelő lépés. A törvény túl széles jogkört ad a médiahatóságnak, ezért "várható, hogy visszafogottan működik majd az NMHH". Sarkady Ildikó a pozitívumok közé sorolta, hogy a médiapiac szereplői és a médiahatóság közötti egyeztetési eljárások által a két szereplő közelebb kerül egymáshoz.